7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - B) A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése Magyarországon (1690-1780)

2. A Rákóczi-szabadságharc A Bákóezi-szabadsághare nyolc óv© alatt az országterület nagy rószót a felkelők tartották birtokukban. Megmaradt királyi hivatalok csak igen szűk körben gyakorolhatták jurisdietlojukat. A szabadságmozgalom vezetőinek fckrél-fekra ki kellett ópitemiök a függetlenné vált ország ál

1

£ lapparátusát« A fejedelem ebből a célból részint saját korábbi udvartar

ff

titfi szerveit fejlesztette tovább /tanáccsá, kanccXiiríáVk/í részint a Habsburg-hivatalok mintájára létesített uj, *őle függő hatóságokat /Gazdasági Tanács, Tábla/. As alsőbbfoku hivatalok /harmincadok|SÓlerakóhelyek stb./ nagyrészt törés nélkül folytatták addigi működésüket, sokszor változatlanul maradt tisztviselői karral. a/ A Fejedelmi Tanács Hákőozl a szabadságharc kezdetétől fogva minden fontosabb ügyben meghallgatta a mellette működő tanácsadókat#a felkelő* tábor katonai és politikai vezetőit, akik az ő régi és ujabban csatlakozott főúri vagy középnemesi hl vei közül kerültek ki, 1704 nyarától Írásos nyoma is van ás akkorra már állandóstul t Tanács. /"Excelsum Gonsilium"/ működésének, mely azonban ilyen formában csupán 1705-ig, a szécsényi gyűlésig állott fenn. Az "Bxeelsum Gonsiliumot« elsősorban a hadsereg ellátásának és az ehhez szükséges jövedelemforrások szemmel tartásának, működésük irányításának kérdései foglalkoztatták, valamint a hadseregszervezés kérdései, Kiterjedt tehát a figyelme a megyékben adminisztrált természetbeni és pénzadóra, a fiskális uradalmakra, gondot fordított a bányászatra, pénzverésre, sőés salétromtermelésre, harmincad- és dézsmaadminiszt rác lóra; katonák fizetésére, felszereléssel való ellátására, fegyvergyártásra; katonaállitásra,: A másik fontos ügycsoport, melyben a Tanácsnak intézkednie kellett, a vallásügyeké volt. Egyházközségek, szerzetesrendek panaszai /elsősorban a visszakövetelt templomok körül/ nagyrészt itt nyertek elintézést, A Tanács egy-egy ülésén rendszerint egytipusu ügyek sorát tárgyalták, feltehetőleg Hákócsinak vagy megbízott helyettesének elnöklete alatt. Az ülés teljes lefolyásáról tájékoztató jegyzőkönyvek helyett csak olyanok maradtak ránk, amelyeken a határozatok után szükséges elintézéseket vetettek papírra, rendszerint a fejedelem nevében, ahogyan a Tanács minden kiadványát is nem a maga, hanem Rákóczi neve alatt bocsátotta ki. A legkülönbözőbb Ügyekben a fejedelemhez beérkező kérvényeket a fanács bírálta el előzetesen. A szécsényi országgyűlés - lengyel rendi példák nyomán törvényesen szabályozott "Szenátus t?-t állított a Consillium helyére. A fejedelem kijelölése alapján az országgyűlésnek kel-