7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.
I. rész Magyarország - B) A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése Magyarországon (1690-1780)
38 rendszabályaik /forrna/ szerint teljes személyzetük l-l elnökből, 4-6 tanácsosból, l-l titkárból, actuarlusból és adjunctusből állott s hozzájuk a számvevőségtől kiküldött l-l consulens csatlakozott* A kamarai tanácsülések végén minden departamentum ott megjelent titkárai átadták a megfelelő actuarlusnak a bizottságra tartozó iratokat /"acta ad commissionem directa* 1 /* azok kivonatokat készítettek róluk s ezek alapján állították össze a titkárok a referenciát, az aetuarlusok a jegyzőkönyvbe szánt kivonatot* Bizottsági ülés előtt az elnöknek minden iratot látni kellett; egyeseket minden bizottsági tag közt köröztek vagy a számvevőségnek mutattak be* Bizottsági ülés után az aetuariusok szerkesztették meg a vótumokat s az ülés jegyzőkönyv tervezetét, utóbb került sor a tisztázásra és aláíratásra, a jegyzőkönyvek összekötésére.mutatőzására s a tanács előtt való bemutatására* Sürgős ügyeket ennek az ügyrendnek a megkerülésével is el lehetett intézni. Változás következett be a 18. század közepén egyes kamarai segédhivatalok helyzetében is. A nénztár /officina solutoria/ 1720-tól, amióta több tisztviselővel dolgozik, valóságos segédhivatalnak tekintendő. A« 1740-es évek közepéig, mint láttuk, a Wiener Bancalitát-tői volt függő viszonyban. 1745-ben feloszlatják ezt az intézményt, helyi képviseleteit pedig /igy a magyarországit, s vele a kamarai pénztárt is/ a Generáléassaeoberdirection, ill. katonai ügyekben a Militárgeneralcassa alá rendelik. Jggy évvel később ujabb átszervezés következik: az ország kincstári bevételeit ós kiadásait ettől kezdve a helyi katonai pénztár-képviseletek és katonai kifizetőhivatalok adminisztrálják, /pölöttesük a General-Militar-Gassa-öberdirection^, A pénzkezelőknek időszaki elszámolásaikat az udvari kamarához és a magyar kamarához kell küldeniök. Végül 1748-ban ugy rendelkezik a királynő, hogy a jövőben a kamara közvetlen szükségleteit leszámítva, minden más kiutalás csak az uralkodó mandátumai alapján történhetik. Már a század eleje óta bővül az irodától különvált Irat tár /regestratura/ tisztviselői kara. Lajstromozó és segédlajstromozók őrzik itt az iratokat a régi, irattipusok szerinti rendnek megfelelően, lebonyolítják as iratkölcsönzést és a fontosabb iratokhoz segédkönyveket készítenek /a királyi leiratokat lemásolják, a beadványok egy részét és a kiadvány-fogaimázatokat lajstromkönyvekbe kivonatolják, mutatókat állítanak össze/. A bizottsági rendszer általánossá válása után kísérlet történik az iratoknak departámentumok szerinti tárolására, s ennek megfelelő lajstromozására* Hivatalszerüen, több tisztviselővel kezd működni a királyi jogügyigazgatóság /causarum regalium directoratus/j megnövekedett létszámmal rolytatja munkáját az iroda /cancellaria/, a számvevőség /officina rationaria/ és a' 'kiadőnivatal /éxpeditoratus/. A Kiadványok egyes csoportjairól a század közepe óta kivonatos jegyzéket vezetnek, csirája ez a későbbi rendszeres iktatásnak. 1755-ben, 6 évvel a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv felállítása után,eggyel szaporodik a segédhivatalok száma: az újonnan kinevezett levéltáros azt a feladatot kapja,hogy munkatársai /l titkár, 2 lajstromozó és 1 Írnok/ segítségével válogassa ki az irattárban, a 3 ogügy igazgat óságon, vagy a számvevőségen őrzőt", & kincstár és az ország jogait illető iratokat
