7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - B) A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése Magyarországon (1690-1780)

* 35 részekre, a töröktől vissaavett országrész Igazgatását egyedül és kizárólag as udvari kamara alá rendelte* Aa udvari kamara 1686 őszén Budán felügyelőséget /gameral Inspection, majd 1690tői Qameral Admlniatration sü éfen/ szervezett, melynek hatásköre a tőröktől visszafoglalt területre terjedt ki, délen a Bráva vonaláig: ettől délre a Csáktornyái Inspeo

tor ill* administrater /1707-től pozsegai praefeetus, 1724-től 17^-ig sslaVvőn kamarai főigazgató/ volt illetékes

t ugyancsak az udvari kamara irányítása alatt* A Bánság felszabadítása után harmadikul csatlakozóit hozzájuk a b

ánsági a tolni azt rác l

é /S,andes Administratlon im Bánat* Temesvár, 1716-1778/* ás uj hivatalok feladata veit az alájuk rendelt területen a kincstári birtokgazdálkodás bevezetése* a telepítés, a kamarai igazgatás kiépítése, valamint az igazságszolgáltatás és közigazgatás ellátása* A budai inspectoratus megalakulásakor egy inspectorral, egy ellenőrrel, egy harminc adóssal és ellenőrével* 2 provisorral, 3 provisoratusi tlsstviselővel és több irodai, valamint számvevőségi alkalmazottal működő hivatal volt. Harmincadhivatalok és kincstári uradalmak felett gyakorolt ellenőrsést* A magyar kamara területi illetékessége ezek szerint a hódoltsági területek felszabadítása után növekedett* A bécsi udvar politikai célkitűzései azt la megkívánták, hogy a magyar kamara szorosabban függjön a bécsi udvari kamarától* 1696-ban az uralkodő alárendelte a bécsi udvari kamarának s ezzel jő időre Írásban rögzítette azt a tételt, melynek gyakorlati alkalmazása ellen a magyar rendek már több mint egy évszázada harcoltak* fíem hasanált a magyar kamara ismételt tiltakozása /1704-1706/ - csupán a Mátmári béke utáni országgyűléseken sikerült a kát kamara egyenjogúságát törvénnyé tenni. Ast azonban, hogy á király közvetlenül, a bécsi kamara közvetítése nélkül, érintkezzék a magyar kamarával, a rendek akkor sem tudták elérni, nemkülönben azt sem, hogy utóbbinak hatásköre a bécsivel szemben kibővüljön, vagy hogy a kiadandó kamarai instrukciót az országgyűlésen is megtárgyalják* Bécsben a birodalom pénzügyeinek "egységét és egyetemességét" /tfnitat und Universalitat des gesamten Finanzwesens «•/ tekintették továbbra is alapelvnek s Így az udvari kamara mint központi pénzügy igazgatási szerv /Finaussentralstelle/ és mint az uralkodó s a rendek közti /a rendek által ls elfogadott/ kösvetitő /1715.18. tc*/ ezután is megtartotta irányitó-ellenőrső szerepét. _ 4 Bécs központosító törekvései még egy jelentős változást hostak a magyar pénzügyigazgatásban* A Wiener gtadtbank-ból 1714-ben kinőtt s legfelsőbb állami szervektől irányított Wiener Bancalitát Pozsonyban ls képviseletet kapott /banéalis repraesentatio .1718/ s es csaknem egészében átvette a magyar kamara pénzkiutalő funkcióit* Kiutalásokat ezentúl egyedül a Wiener Bancalitát ill* a király eszközölhetett, a magyar kamara csupán sürgős esetekben rendelhette el 1©0,- forintig terjedő összeg kiutalását s arról is jelentést kellett tennie a képviseletnek* AS utóbbi ugyan szintén elküldte számadásait a magyar kamarához, de a magyar kamara kötelessége volt azokat számvevőségi ellenőrzés után as udvari kamarához eljuttatni* A felszabadító háború utáni évtizedekben más lényeges váltósás a magyar pénzügyigazgatásban nem történt* AS 1698-ban a magyar ka-