7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - B) A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése Magyarországon (1690-1780)

maréhoz kiküldött bizottság kiadott ugyan egy részleges utasítást, de az a korábbi, 1672-i instrukció nyomán haladt* Osak területi hatáskörgyarapodást jelentett a budai kamarai adminisztráció megszüntetése s az örökébe lépő inspektorátus alárendelése a magyar kamarának /17®9/» hasonléképp a szepesi kamarai adminisztráció alárendeltetése as 1722/23-i országgyűlés törvényei alapján as 1723* évi instrukció által. Az ulvar elsősorban a korábbi gyakorlatot foglalta Írásba ós részletezte 1720-ban is, amikor ujabb általános utasítás kibocsájtását látta jónak. A kamara teendői közül kiemelte a fontosabb jövedelmek gyarapítását és ellenőrzését /harmincad, bánya, pénzverés, királyi városok, rácok adója stb*^ a kincstári birtokok növelését /háruló ^avak lefoglalása, elidegenített javak revíziója/ s mináe^B^ érdekében a kiváltságok felülvizsgálatát. Slőirta, hogy a kamarának figyelmet kell fordítania az egyházi javak épségben tartására, a városi magisztrátusok politikai és gazdasági ellenőrzésére. Az ügyvitelt az instrukció a korábbi gyakorlatnak megfelelően kívánta meg, de szükségesnek tartotta a számadások alaposabb:, múltra is visszatekintő ellenőrzését, jogi ügyekben való döntés előtt a jogügy igazgató meghallgatását, s részletesen leirta a pénztárkezelésben a bankképviselet felállítása óta követendő eljárást* Ami a függőségi viszonyt illeti, ismételten hangsúlyozta, hogy minden vitás és lényeges változtatással járó ügyben az udvari kamarát kell megkérdezni, továbbá, hogy megüresedett állásokra királyi kinevezés nélkül csak ideiglenesen alkalmazott tisztviselőket lehet fölvenni. AS udvari kamara közvetítői szerepót egyébként az 17^2/23* ás a

z 1741. évi országgyűlés rendel is kénytelenek voltai elfogadni| a két kamara mellérendeltségének újból való hangsúlyozása tehát eléggé formális maradt. Az maradt 1741 után is, amikor Mária Terézia a rendeknek több magyar kinevezést sürgető követeléseire feladta az udvari kamara közvetítését, sőt 1748-ban is,'amikor a magyar kamara "udvari kamarai" cimet kapott* Hatásköre a helytartótanács 1724. évi megalakulásával valamelyest csökkent /közigazgatási ügyeket nem kellett többé intéznie/, de-utóbb a sófergalom ügyeinek átvételével /1741/ s egyes területek feletti ellenőrzési jog elnyerésével /Sziavon kamarai adminisztráció, 1746/ több munka hárult rá. A birodalom központi igazgatásának Mária Terézia uralko- 4 dása alatt egymást követő újjászervezés! kísérletei nem maradhattak hatás nélkül a magyar kincstári kormányzat szerveire sem. Legállandóbbnak és leghasznosabbnak az a törekvés bizonyult, amely a szakszerűbb ügyintézést állandó bizottságok vagy állandó referenciák szervezésével kívánta elérni. Sgy 1714-1 rendezés az udvari kamarán nyolc olyan f,

Hauptcameralcomml sálon" szervezését kívánta meg, amelyeknek kollegiális tárgyalásai és döntései feleslegessé tették volna a plenáris üléseket: javaslataik közvetlenül az elnök elé kerültek volna* 1717-ben mégis ugy határoztak, hogy meghagyják a teljes tanács döntési jogát a bizottságok javaslatairól* A tárgyi-területi alapon elkülönülő bizottságok /commisslonsdepartámenten/ számát ugyanakkor