7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

II. rész Erdély - B) A Diploma Leopoldinum kora (1691-1848)

Gubernium Judieiale /ez utóbbinak további történőtávol külön fogunk foglalkozni/ Mindkét fórum olnöko a gubernátor, Ugyanékkor történik meg az ország három kerületre osztása s élükre /a Gubernium ás a tőr vény hat óságok közt mintegy közbülső szervként/ kerületi biztosok állítása. Így időre /1786-8?/ a Semmissariatus provinciális is teljesen beleolvad a Gubernlumbs* II. Jóggof korának a gaberaiumet illető utolsó nagy reformja as 1787. februári ügyintézési ás hatásköri rendezés. As első a Magyar-lrdélyi udvari Kancellária ügyviteléhez Igazltja az ügyintézés menetét /ami csak részietekben joleat módositást/, a másik ügycsoportokként szabályozza a hatóság teendőit• II. József Restltutiensedikt-je kormányaat szervezeti konzekvenciáinak levonása a guberaiumot is kell, hogy érintse. A kincstári ügyek Intézése fokozatossá kiválik hatásköréből /előbb

9 1790 májusában, Semmissio Cameralis jön létre kehelében, majd, 1791 novemberében, helyreáll a Thesaurariatus is/. A Guberaíwa kottéosztottsága megmarad /Gubernium la Policltis, Gubernium la Judlcialibus/. Székhelyét Szebenből /ahol a Szatsár utáni jő három és fél ávtizodos vándorlás után 1747-boa megállapodott/ Kolozsvárra teszi át. Az 1790/1-i országgyűlés aagy törvényalkotó munkája lényegében csak egy vonatkozásban érinti a Guberaiumoti országgyűlési teendőit illetően. /Izek ls inkább csak a korábbi gyakorlat törvénybeiktatását jelentik*/ Az 1791:XI. te. értelmében a Gubernium résztvesz as országgyűlésen. . továbbra is feladata a regallsta-k /királyi hivatalosok/ névsorának öszsseállitása /kinevezések a király joga/. As~országgyűlést királyi rendeletre a gubernátor/"cum eonsilie"/ hívja össze, helyére nézve ő tesz felterjesztést. Ott as.elnökletet a statuum praesidens vagy a gaberaium valamelyik előkelő tanácsosa látja el; ha a Pőkormáayszék is megjelenik as ülésekoa, akkor maga a gubernátor. A ©uberaium életének utolsó jeleatős eseményei /eltekintve Botol pordiaáad említett királyi biztosságától/ as 1810-os évekre esaek. AS 1814. április 9-i rescriptum átfogd ügyintésééi reformja igényével lép fel, valójában azonban kávás konkrétumot tartalmaz /ezek elsősorbaa as elaök olloaőrző hatáskörére vonatkoznak/, ggybea instructie-k készítését irta elő a ©aberaium mükidéséaek különböző ágait ill©tőoaj ezek asoabannem késsűltok elv 1316-báa történik meg a Gubernium és az Srdélyí Wdvari Kancellária hatáskiréaok már a Kaacellária történetében 'Ismertetett elhatárolása. 1819-boa /a félbemaradt úrbéri readesés kapcsán/ hívja életre az udvar a Guberaiumnak az egyházi bizottság mellett legfontosabb bizottságot, az úrbéri bizottsdgot /Oommissio Urbarialis in ebjocto novae HegülaTiöniséS Oommissio Gremialis in Urbarialibus/. Tulajdonképpen két, egymáshoz kapcsolódó bizottságról van itt sző. As elsőnek /ez az 1819* július 23-i deorotum-mal jöa létre/