7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

II. rész Erdély - B) A Diploma Leopoldinum kora (1691-1848)

as úrbéri rendezési kísérlet lebonyolítása a feladata; a Ga­beraiúm alá vau readelve, de as úrbéri regulát le leboayolitá­sáaak irányítására Erdélybe küldött aisirákr királyi biztos ls gyakorol telette bizonyos hatáskört* Js 1922 szeptemberéig működik. 1821 szeptemberétől azonban ugyaaoz a személyi ^sz­ssetételi bizottság miat Oommissio freaialls in ^rbarialibus ls működik /egészen a Gubernium mogssinéaéig/, mindenfajta" úrbéri ügyeket intézve. £b. 1819-től van nyoma a kórházugyl bizottság működésének; ez a kolozsvári országos korház r©Tina^k?rhás/ ügyeivel foglalkozott. A hatóság 1848-ban túléli Magyarország és Brdély unió­ját] feloszlatására esak 1849. január 2-ával kerti sor /er­ről az 1849-i erdtiyi hatóságok történetének ifmertotésá&él ssámelunk be bővebben/. e/ A g ubernium franaylvaaleam Judjemlo A Gubernium ka 18a bíráskodási senatus-át /mint oalitet­tük/ B.% 1786. január 16-i reseriptum hossa létre* glaöke a gubernátor; elnökletét emellett a külön alelnök /vioepraeses la Jadlciallbua/, a rendek elnöke vagy az országos kancellár is elláthatja. H atásköre kezdetbon as 1736 előtti egységes Gubernium bíráskodási teendőit öleli fel. XI. József alatt ez még any­ayiban módosul, hogy nemesek ügyelt illetően elnyeri a jus aggratiandi-t is /nem-nemeseket illetően ezt a királyi biz­tosok gyakorolják/. HŐ felügyeletet ayer az erdélyi börtom­£gy felett is. II. József halála utáa elveszti a kegyelme­zési jogot; hatásköre más vonatkozásokban is kisebb csök­kenéseket szenved. AZ 1816-i hatásköri rendezés /a Gubernium ás aa Erdélyi ^dvarl kancellária hatáskörének elhatárolása/ a Gubernium Jadlciale*-t is érinti s per modaa delegationis . megadja a hatóságnak a halálos Ítéletek megváltoztatásának jogát ? némi változtatásokkal felújítja a recursus-ckat illető 1779* április 28-i rescriptum rendelkezéseit. A Gubernium Judieiale ügymenetét /II. József Hovus Grd© Judieiarius-ának esztendeit leszámitva/ lényegében az 1783» július 16-i rescriptum szabályozza*-'A~per utja a per­iratoknak a fél vagy ügyvéd által a guberaum iktatóhivatalá­ban valő benyújtásával indul. Szek után praesentalták, majd Iktatták az iratokat, s bevezették az egy-egy törvényszaka­szon tárgyalandó perek jegyzékének alapjául szolgáló általa** nos per jegyzékbe, /A törvényszakaszok a Guberniumaál is az országos törvénykezési gyakorlat szerintiek, a Pőkormáaysaék azc&baa ezeken kivül is tárgyalhat peres ügyeket./ Sgy-egy törvényszakasz perelnek series-e fiscalis perekre..s magáno­sok ügyeire ©s^lottj aa elsőnél a fiscalis director állapí­totta meg a sürgősségi sorrendet, a másodiknál /kivételektől

Next

/
Thumbnails
Contents