5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Ila Bálint: Történeti statisztika

Őstermeléshez tartozó foglalkozási alcsoport 1 9 1 G — 1 - ben 1 9 4 1 - hen Őstermeléshez tartozó foglalkozási alcsoport keresők eltar-1 együtt tottaki kere- leltarsők Jtottak együtt; Őstermeléshez tartozó foglalkozási alcsoport lazám ! %. iriat száma szám szerint ben ÍMJ 100 kat. holdon felüli I"

1

" —1 ' á 50-100 kat.holdas birtokos és bérlő i i i 20-50 " " birtokos és bérlő . „ i , i LÓ-20 •* f birtokos és bérlő i j ! i i • ,, i U 5 kat.holdon aluli 3irtokos és bérlő segitő ! [ családtagj a \ Gazdasági tisztviselő T Gazdasági cseléd I : ' !—• \ h-—

1 Gazdasági munkás és napszámos ! ,—| I i Egyéb őstermelő foglalk. 4: • • ; Őstermelés Összesen: 1 1 j • "Viszonyszámon két,' illetve több statisztikai adatnak egy máshoz mért arányát kifejező számot értjük"

. Ez lehet azonos ellegü statisztikai sokaságok, vagy két teljesen különböző, de gymással valaminő kapcsolatban álló statisztikai jelenség aráyát kifejező szám. Az előbbi eset pl,, ha azt vizsgáljuk, hogy gyetlen községnél, vagy valamely megyénél az összterülethez iszonyitva hpgyan növekedett a szántóterület nagysága, az uóbbi eset, amikor a termésmennyiséget a bevetett területtel ózzuk kapcsolatba és vizsgáljuk a terméseredmények mennyiséát. "A viszonyszám minden esetben az összehasonlítandó és az sszehasonlitás alapját képező statisztikai jelenség abszolút zámadatainak a hányadosa". A viszonyszám kiszámítása történetik a hármasszabály alkalmazásával is, amikor a hasonlitan5 számok egyikét 100-nak vesszük. Ebben az esetben a viszonysám százalék, gyakran alkalmazott a történeti statisztikában, legnagyobb mértékben felhasználja a viszonyszámokat a városíjlesztési statisztika. A viszonyszámok gyakrabban használt