5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Ila Bálint: Történeti statisztika

főbb fajtái. 1./ Megoszlási vagy tagozódási viszonyszámok

. Azt mutatják, hogy a sokaság részei hogyan aránylanak az egészhez. A történeti statisztika területén e számok megállapítására leginkább a hármasszabályt alkalmazzuk. Megoszlási viszonyszámmal szemléltethető a városok és falvak eloszlása valamely területen, vagy a népesség eloszlása városok és falvak szerint stb. Mintának közöljük Dudar helység foglalkozási ada* tait az 1910. és 1941. évi népszámlálások alapján, különválasztva a kereső és eltartott lakosságot és kiszámítva foglalkozási ágak szerint az összlakossághoz való viszonyt, arányi kifejező viszonyszámokat* " "- "• '•" '1 Foglalkozási főcsoport • • 1910- ben 1 9 4 1 - ben " "- "• '•" '1 Foglalkozási főcsoport • • Keresők eltartótt ak együtt Keresők 1 eltartottak együtt " "- "• '•" '1 Foglalkozási főcsoport • • száma • számi %szeri ban 3 z á m a Szám szer, Őstermelés 1 394 í. • 711 1 1105

!

93, 2 • i 532 642 1174 • 1 88,7 j Bányászat és ipar 13 • • 25 i • •• 38 3,2 1 I 56 61 117 é 8,8 Más fogjlalk. 20 23 43 3,6 i 16 k •• • ,í . 17 | 33 l . 2,5 \ í !összesen: t — 427 -V' - „ 759. • 1 - j 1186 000,0 L-l .L-,,....,.,. 604 í 1 720 1324 1 ; • í 100,0 2./ Intenzitási viszonyszámok

. M

Ez a viszonyszám két adatnak egymáshoz mért arányát fejezi ki. Az intenzitás! vagy másképen gyakorisági viszonyszámokkal két- egymástól különböző, de bizonyos Összefüggésben álló jelenséget hasonlitunk össze. Azt vizsgáljuk, hogy az egyikből mennyi esik a másik egy-„-egységére, 100-as vagy 1,000-es csoportjára

1

'. Ilyen tipikus inten zitási viszonyszám a népsűrűség, ahol az 1 km

2-re eső lakosok számát fejezzük ki vele. Népsűrűség egyenlő: lakosok száma osztva terület nagyságával. Ilyenek a népmozgalom, a'születési halálozási és házasságkötési arányszámok. Példának közöljük