4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

I. Oklevéltan (diplomatika)

% ensls,/ 20 jegyzetek fcomo t; forr - békét jelentenék, Ezek segít- • ségével sikerült megvizsgálni a királyi kancellária szerepet az államkormány zabban és igy bevilágítani a kör mti kormányzat XVXVI, századi szervezetébe, /Szilágyi Loránd: A magyar királyi kan-."ellária szerpe az államkormányzatban 1458-1526. Budapest, 1930. - Turul ÍL9J*.á3xV/ E két leggyakrabban előforduló kancelláriai jegyzet az oklevél szörege fölött s jobb oldalon, majd később a relációs jegyzet a XV. századtól egyre inkább a szöveg alatt ugyancsak a jobb oldalon. /Ebből fejlődött ki a XVI. század közepétől a kancellár aláírása,/ A XIV-XV. században gyakori eset pátens alakban kiépítő bt oklevélnél, hogy a szöveg fölobt jobb oldalon lévő commissio-s vagy relo tio-s jegyzet még a szöveg alatt, vagy a hátlapra nyomott pecsét alatt is megtalálható. /Lepergett, elpusztult pecsétek szép számmal adják meg a lehetőséget ehhez a vizsgálathoz./ Registrate. A fonbosabb királyi oklevelek szövegének a királyi könyvbe börbént be^ez«tásének ellenőrzéséül, illebőleg egy későbbi visszakeresés megkönnyítése végett a registrált oklevél hátlapjára R vagy R

ta jegyzetet irtok, A XV. században e rövid jelzé? mellett megjelenik a registrálást végző.kancelláriai tisztviselő neve /kézjegye/ és a királyi köny& folio'lszáma. A kötetszámot nem jelezték. A több kötetben a könnyebb eligazodás az évszám segítségével történt, amit a R

ba jel mellet, is fel szoktak tüntetni. A hiteleshelyek a registrálás /protocollumba való bevezetés/ megtörténtét általában nem jelölték az oklevélen. Mohács előtti időből nincs adatunk arra, hogy a királyi kancellárián, a hiteleshelyekon és Beatrix özvegy királynén kívül más is vozettettett volna registrum-könyvüket. /Királyi könyv nem maradt ránk Mohács előtti időből, hitelesholyl protocollum a XV. század végéből böbb helyen fennmarad b,/ Lecba.Correcba. Az oklevllek számának állandó növekedése okozba, hogy az oklevelek másolása böbb irnok közöbt oszlott meg, s az oklevélszövegek ellenőrzését is már több személy végezte, igy az oklevél szövegének átolvasását és a szöveg javítását jelezni kellett az oklevélen. Először az átolvasást jelentő "Lecta" jelenik meg, majd rendszerint vele együtt aa "et correcta'* kifejezés is, ha valamilyen leírási hibát az ellenőrnek jevitani kellett, Vnn példa arra is, hogy e kifőjezések után a "per me magistrum H.3J. nobaráum" vagy "probonabarium" szavak is olvashabók, E jegyzet leginkább