4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

I. Oklevéltan (diplomatika)

az oklevél jobb alsó sarkában, záró oklevelekben a lezárás céljából három részbe hajtott papiron alul a zárlaton keresztbe írva . olvasható, A királyi udvari kancelláriában a király nevében kiállitott hiteleshelyi jellegű okleveleken jobb oldalon a szöveg alatt a XV. század második felétől "coram me magistro HN protonotario" jegyzet olvasható. Ez mutatja, hogy ki előtt történt a jogi ügylet, ki volt az, aki a kiráyl nevében az oklevél kiállittatását intézte. Az oklevél kiállításával kapcsolatos kancellária .'- feljegyzés még a rendszerint a hátlapon olvasható taxációs feljegyzés

s

az oklevélkiállitás dijáról. Egyes oklevelekben még más egykorú szövegeket is találunk. M későbbi évtizedekben vagy évszázadokban rávezetett szövegekkel nem foglalkozunk./ Ezek azonban - speciális kivételes esetektől eltekintve - már nem függnek össze az adott oklevél kiállításával. Leggyakoribb eset, amikor a mandátumra /mellső lapon a szöveg mellé és alá, vagy a hátlapra/ ráírták a jelentés legfontosabb adatait vagy akár az egész jelentés szövegét, Nem ritka eset az, amikor a per folyamán egy közbeeső intézkedést magába foglaló oklevél /prorogatoria, bizonyikétbemutatás elrendelése stb,/ hátlapjára röviden feljegyzik á per következő fázisáben kiállításra kerülő oklevél főbb adatait. Ezekfogalmazványok természetesen tartalmilag függnek össze az oklevélben leírtakkal, s nem szerves részei magának az oklevélnek Az oklevél belső ismertetőjelei közé sorolják az oklevél fogalmazvány-módját és nyelvét is. A középkori okleveleket általában többes-szám első személyben fogalmazták. /Az oklevél kibocsátója ebben az alakban szólal meg./ A XI-XII, században előfordul több esetben, hogy az oklevelet egyes szám első személy-ben fogalmazták, sőt olyan eset is van, amikor az oklevél egyik része többes másik része egyes szám első személyben van fogalmazva. Ilyenkor felmerül, hogy nem rossz fogalmazássá, vagy kát oklevélből összeszerkesztett oklevéllel van-e dolgunk, avagy pedig egy csalárd célzattal kiegésziteteb/interpolált/ oklevéllel, amikor a valódi oklevelet szövegrész hozzátoldásával hamisították meg. Hogy melyik eset forog fenn az adott esetben, ezt csak behatóbb vizsgálat dönt-