4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.
I. Oklevéltan (diplomatika)
Oklevelet már nea r.z uralkodó állítja ki, hanem valsmelyik adományt tevő előkelő, de az oklevélre annak hitelessége érdekében a király pecsétjét függésütik, A XII, század utolsó évtizedeiben a királyi pecsét ás oklevél mellett már mások pecsétjei és oklevelei is feltűnnek,, A kor adottságainak.megfelelően a király mellett az első cklevélkiboosájfcák as egyhSfti testületek lg. egyes egyházi vezető személyiségek, érsekek, püspökök, A korszak első részében az oklevelek kiállítása .terén nem le-^ het rendszerességet, szabályszerűséget megállapítani, E korszakra nézve áll Giry francia.diplomatikusnak az a megállapítása, hogy "ekkoriban szabály volt minden szabálynak a hiánya 1 ', Ez ugyan nem jelenti azt, hogy minden egyes oklevél Írójának saját ötletei és szerkesztési módszere alapján jött létre. Voltak már kialakult oklevélrészek, azonban ezek következetes alkalmazásáról ekkor még nem lehet beszélni, E .korszakban nagy.bb teret kapott a francia iskolázás hatása, A korszak végén s a következő korszakban igen komoly hatást fejtettek ki az oklevéladás és az írásbeliség fejlesztése terén a francia /párizsi/ iskolákat végzett magyarok, amire Hajnal István professzor mutatott rá paleográfiai tanulmányaiban. Ebben a korszakban megszakad a keleti Írásbeliség hatása, legalább is közvetlen nyomai nem maradtak fenn, A korszak végén, III. Béla uralkodása idején már szervszett királyi kancelláriát találunk, amely a • királyi oklevéladást lebanyolitó udvari intézmény, A királyi kancellária működésének eredménye, hogy az általa nagyobb számban kiadott oklevelek szerkezete már megállapodik, s az oklevelek szabályszerű formákat öltenek,, A KII* század végére, a £111, század elejére tehát kialakultak azok az alapok, amelyre épülve kibontakozhatott szélesebb körben az oklevéladás. Az irás bizonyitó ereje kiszorítja a szóbeli tanubizonyitást, s az oklevél fokozatosan nemcsak a jogbíz tositásnakj. hanem az igazságszolgáltatásnak és közigazgatásnak iá nélkülözhetetlen eszközévé válik, E korszak /1077-1205/ néhány tucat oklevelének behatóbb vizsgálata meghaladja a rövid összefoglalás kereteit. Érdeklődök Szentpétery Magyar Oklevéltanából s a korszakkal foglalkozó tanulmányokból, főleg Hajnal István tanulmányaiból, kaphatnák részletesebb áttekintést,, Szentpétery a MII* századot /1205-1J08/ az okleveles gyekor-
