4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

I. Oklevéltan (diplomatika)

kialakulása korának tartja, Ez az elnevezés találó, mert ebben a században tűnnek fel azok az oklevélkibocsá^tók, akik az elkövetkező századok okleveleinek jelentős részét kiállitották, s: ugyanakkor ebben a s.zázadban alakulnak ki teljesen vagy kezdetlegesebb formákban azok az oklevélfajták, melyek a középkorban, de több esetben még az egész feudalizmus- időszakában érvényben maradtak, Szentpétery az 1503-1526 .

t közti korszakot a tömeges jellegű okleveles gyakorlat korának üevezi, E korszakot a jelen jegyzet szűk keretei között nem érdemes külön vizsgálni. Az alábbiakban tehát a két korszakot együttesen tekintjük át„ Az oklevélkibocsántókat három nagy csoportba sorolhatjuk, 1,/ Királyok, királynék,, hercegek /amennyiben nem viseltek országos tisztséget/.. 2,/ hatéságok, hatósági személyek és közhitelű intézmények, világiak és egyháziak egyaránt, 3,/ magánszemélyek, A királyok okleveleit az első századokban egy-egy egyházi személy állította ki, A XII„ század második feléből már egyre több személyt ismerünkj akik mint kancellárok /cancellarius/, jegyzők /nótárius/, kápolnaispánok /comes capelle/ közreműködtek a királyi oklevelek ki .állításában, III,Béla idejében .már egy-egy személynekhosszabb időn keresztül való szereplését is nyomon lehet kisérni, /A pannonhalmi oklevélen szereplő alákancellár -"vicecancerarius" anaehronisztikus, A XI, század elején ilyen tisztség nem volt még. Ez egyébként egyik fontos bizonyíték • z oklevél későbbi kiállítására./ A XIII, században a királyi udvarban még több olyan személyről és tisztségről maradt fenn adat, akiknek szerepük volt az oklevélkiállitás terén,, A kancellár és az alkancellár csak irányító, vezető szerepet tölt be, A nótáriusok az oklevelek tényleges kiállítói, A nótáriusok közül kiemelkedik a nótárius speciális vágy nótárius secretarius, aki a király titkára, bizalmasabb feladatok Intézője, a királyi pecsétgyűrű őrzője /apocrisiarius néven is szerepel/, A század végefelé fokozatosan kifejlődik a kancellária hivatal jellege. Ezt légjobban az illusztrálja, hogy vannak személyek, akik mint nótáriusok tűnnek fel, s majd felfelé haladva a "ranglétrán" alkancellárok, vagy kancellárok lettek, A század végén már szabályozzák a királyi kancelláriából kikerülő oklevelek diját is, A fejlődés a XIY, század folyamán oda vezetett, hogy a királyi kancellária ketté válik, s a nagyobb kancellária mellett kiala-