Levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai (1952)

6. Wiszniewski, Franz: Egy üzemi levéltár megszervezése

I. ÁZ üzemi levéltár célja és feladata. 1»L, A.pusztító második világháború nemcsak gazdaságunkat, városain­kat, házainkat, középületeinket, múzeumainkat és könyvtárainkat tette tönkre, .hanem visszavonhatatlanul elpusztított levéltári anyagot, okleveleket, dokumentumokat és aktákat, amely k multunkat gazdasági, politikai, szociális és kulturális szempontból megvilá­ithattak^volna. Á kiürítések és Nyugat-Németországba való ágazat­it ís során még további fontos és pótolhatatlan iratanyag ment ve­szendőbe. Könnyen megítélheti mindenki, aki gazdasági, társadalmi, politikai történettel foglalkozik, vagy gazdasági életünk újjáépítésében fe­lelős helyet tölt be, ill. közreműködik, hogy milyen hatalmas hát­rányok származtak ebből gazdaságunkra és tudományunkra egyaránt. Annál inkább kötelességünk ma mindazt összegyűjteni, rendezni és ,, gondosan megőrizni, ami megmaradt, ami még elérhető, vagy ma ke­letkező ^levéltári anyag, Nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság állami és községi levéltárainak, kormányzatának és közigazgatásá­nak kötelessége e feladatia figyelmet fordítani» hanem a gazdasági élet mindazon"szerveinek is> amelyeiméi még van iratanyag, vagy ahol a napi munka során olyan anyag keletkezik, amelynek egykor történeti jelentősége lehet. Ide tartoznak termelő-üzemeink, keres­kedelmi, közlekedésügyi és mezőgazdasági szerveink. Tudjuk, hogy a termelési viszonyuk minden korszakot döntően befolyá­solnak, sőt meghatározzák a korszak fejlődését. A 19. század eleje­tői kezdve a modern kapitalista nagyipar alapvetően megváltoztatta a világ gazdasági és társadalmi szerkezetét."Az egyes iparágakban, /főleg a gépgyártásban, az energiagazdálkodásban, k-émiábanA sok mellékes iparban, különösen pedig a szállító eszközök továbbfejlesz­tésében tapasztalható gazdasági es technikai haladás', nemcsak a társadalmi viszonyokat formálta át - létrehozva a mi modern civi­lizációnkat -« hanem a belpolitikát és nemzetközi nolitikát is meg­határozta, A Német Demokratikus Köztársaság haladó demokratikus gazdasági rend­jével uj korszak köszöntött be a német gazdasági életbe. Áz előfeltf teleket ehhez, a nagybirtokosok, junkerek és"háborús bűnösök birto­kainak kisajátítása, a nagybankok, monopóliumok, trösztök és a hadi­felszerelés! iparnak a nép' tulajdonába való átvétele, átalakítása és a földreform biztosította, A Német Demokratikus Köztársaság gaz­dasági felvirágzásának útját az állami üzemek, gyárak és^birtokok szervezése, a- kétéves terv és eredményei, a nép tulajdonában álló üzemeknek az ezévi-lipcsei vásáron újra láthatóvá vált minőségi teljesítőképessége jelzik. Az uj Németország történetében döntő jelentőségű less a termelési viszonyokban és magántulajdonban beállott átfogó változás és ezzel együtt a társadalmi viszonyok megváltazása. • Ezért szükséges, hogy a mé' 7 meglévő és '.n'onnpr. ­1 .k-.'' tb-;ző forrásanyagot a termelőüzemek­ből, vállalatokból és szervezetekből összegyűjtsük és egy már fenn­álló vagy ezután berendezendő üzemi levéltarban őrizzük."

Next

/
Thumbnails
Contents