Levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai (1952)

4. Bakács István: Levéltári rendezések

-ezen belül esetleg külön ménesügyek, tehenészet stb. - erdő gazdálkodás stb. /vonatkozó iratok az illető művelési ág jövedelmi kimutatásaival, azután az egyes üzemekre /sörfőzés, mészégetés, bánya stb./ valamint a regálé jogokra /korcsma, mészárszék, malom stb./ vonatkozó iratok. A számadások csoportjába kerülnek az egész birtokról szőlő számadási főkönyvek, naplók a számadásmellékletekkel együtt. Külön csoportot képeznek a vegyes iratok, amelyek közé tartoznak az egyes eseményekre vonatkozó s a osalád által gyűjtött iratok, mint pl. az 1809. évi francia háborúra vonatkozó iratok, azután a leszármazási táblák, egyes osaládtagokhoz nem köthető kéziratok, fogalmazványok /amelyek esetleg egy-egy uradalmi alkalmazottól származnak/ s végül magával a osalád levéltárával összefüggő iratok, mint az elavult lajstromkönyvek, kölosönkönyvek stb. yégül meg kell jegyeznünk, hogy sokszor a családi levéltárban a családdal rokon családnak iratai is helyet foglalnak, ilyen esetben a rokon osalád iratait különválasztjuk s ezeket külön, az általános elveknek megfelelően rendezzük. Természetesen a fentebbi tárgyi osoportok még tovább is bonthatók az anyag természetének megfelelően, ám itt szükséges felhívnunk a figyelmet arra, hogy ne aprózzuk el a végtelenségig az iratanyagot, vagyis pl. egy-egy irat nem képezhet egyegy önálló tárgyi csoportot, mert nem valószínű, hogy az illető tárgyosoportbői osak egyetlen irat keletkezett, sokkal valószínűbb, hogy az irat tárgyát nem helyesen ismertük fel s az irat valójában egy más tárgyi csoportba tartozik. A másik oldalon pedig erősen ügyelnünk kell arra, hogy a sok-sok tárgyi osoportot megfelelő nagyobb tárgyi egységekbe foglaljuk össze, vagyis ezáltal az anyag szerves összefüggése megfelelőképpen kidomborodjék. Helytelenül jár el tehát az, aki bár a osalád különböző tagjainak váltóit, leveleit, személyi okmányait külön-külön csoportokra szétbontotta, azonban az anyagot a "váltók" "levelek" "személyi iratok" csoportjaiba foglalná össze, ahelyett, hogy az egyes osaládtagok iratai közt a váltókat, leveleket, személyi iratokat alcsoportokként iktatná be. •