9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

I. Irattani ismeretek - 4. A hazai irattári rendszerek kialakulása

A hiteleshelyek iratkezelése Az oklevéladásnál már említett hiteleshelyek írásbeli tevékenységüket három fő területen fejtették ki. a) Relátiós tevékenység: relatio = jelentés A külső feudális hatóságoktól érkező megbízások alapján végzett tevékenység. A tevékenység elvégzése után küldött jelentés a relatio. Ilyen pl., ha a kancellária felkéri a hiteleshelyet, hogy ún. határjárással vezessen be valakit birtokába. b) Fassiós tevékenység: fassio = bevallás Ez lényegében a közjegyzői tevékenységnek felel meg. Magánszemélyek részére nyílt lehetőség akaratukat közhitelű módon kinyilvánítani. Ilyen pl. végrendelkezés, birtokcsere, a feudális családi iratok megőrzésére adott megbízás, korábbi adománylevelekről vagy egyéb oklevelekről hiteles másolatok kiadása. c) Egyházigazgatási tevékenység: Mivel minden hiteles hely egyben egyházi testület volt, természetesen saját ügyeiket is külön intézték. Ide tartoztak az egyházi közigazgatással, vagy a káptalan és a konvent birtokaival kapcsolatos gazdasági jellegű ügyek. Az oklevélkiadói tevékenység, a befutott parancslevelek és ezek elintézésének fogalmazványai, valamint a magánosok által megőrzésre letett iratok nagy tömege valamiféle levéltári rend kialakítását tette szükségessé. A korai okleveleket a 12-13. században két vagy több példányban készítették, melyből az egyik a hiteleshelyen maradt. Egyik legelterjedtebb fajtáját chirographum-nak, azaz „elvágott" oklevélnek nevezték. A hamisítások elkerülése végett az oklevélpéldányokat ilyenkor ugyanarra a hártyára írták, és a példányok közt lévő tiszta pergamenre az ábécé kezdő betűit vagy más jeleket írtak fel. Amikor e résznél a hártyát elvágták, a nagybetűk felső része az egyik, alsó része pedig a másik oklevélre került. Szükség esetén a két példányt újra össze lehetett illeszteni, és ezzel ellenőrizni a hitelességet. Később a bevallások fogalmazványait könyvbe másolva őrizték, a kapott parancslevelekre, kérésekre adott válasz fogalmazványát pedig annak hátlapjára, nem egyszer az előlapon folytatva írták. A különböző tevékenységformáknak megfelelően alakultak ki a hiteleshelyek levéltárainak főbb részei: 1. Hiteleshelyi országos levéltár — a relátiós tevékenységgel kapcsolatos iratok