9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

III. Levéltári ismeretek - 1. A levéltárak kialakulása és története 1945-ig

böző császári - királyi főhatóságok, 1861-1867 közt a Visszaállított Helytartótanács, 18671874 közt újra a Belügyminisztérium. A Helytartótanács áttelepítésével 1784-ben a levéltár is Budára költözött, és a várbeli volt klarissza kolostorban kapott szobát, de az elhelyezés sok panaszra adott okot. II. József a rendi berendezkedés szétzúzására vonatkozó intézkedései sorában az Archivum Regni-t is meg akarta szüntetni, de az iratok rendezetlenségére hivatkozva az akkori levéltáros ezt kivédte. Napóleon elől a legértékesebb iratokat Temesvárra menekítették, majd a veszély elmúltával ezek visszakerültek Budára. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején a levéltár nem szenvedett kárt. Kovachich József Miklós az önkényuralom éveiben megakadályozta, hogy az elcsatolt országrészekre (Horvátország, Szlavónia, Muraköz) vonatkozó iratokat elvigyék, illetve hogy az ország levéltárát a helytartótanácsi és kamarai levéltárakkal összevonva Bécsbe szállítsák. Az iratanyag az országgyűlés és bizottságai, a nádor és egyes családok irataival gyarapodott, rendezéséről folyamatosan gondoskodni kellett. Az iratokat a létrehozó szervek szerint tárgyi csoportokba sorolták és ladulákban helyezték el. Ma is jól használható kitűnő segédletek, részletes lajstromok készültek. Ezen túlmenően az országgyűlések adtak sok munkát: a levéltárnoknak a diéták napirendjén szereplő ügyekre vonatkozó levéltári iratokat ki kellett válogatnia, és meg kellett jelennie az országgyűlésen, hogy szükség esetén azokat rendelkezésre tudja bocsátani. A levéltárnok feladata volt az országgyűlési naplók, irományok kinyomtatásáról való gondoskodás is. Az iratok levéltári feldolgozásán kívül más, tudományos munka nem folyt az Archivum Regni-ben. A történettudományi kutatásokat nem tekintették levéltári feladatkörbe tartozóknak. Egyértelműen fennmaradt a levéltár zárt rendi és jogbiztosító jellege egészen az 1848-as polgári forradalom győzelméig. A Magyar Tudományos Akadémia 1848-ban törvényjavaslatot dolgozott ki egy új „magyar álladalmi közlevéltár" felállításáról, amelyben az Archivum Regni, a megszűnt kormányszervek levéltárai és irattárai, valamint a bécsi udvari szervek levéltáraiban őrzött magyar vonatkozású irategyüttesek Összevonását indítványozta. Azonban a szabadságharc bukása, majd az önkényuralom megakadályozta a javaslat valóra váltását. így az ország levéltára a rendek jogait biztosító iratok őrző helyéből nem vált történelmi kutatásokat is szolgáló, tudományos intézménnyé, mint amilyenné alakultak akkor már Európa szerte a levéltárak.