9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

III. Levéltári ismeretek - 1. A levéltárak kialakulása és története 1945-ig

A kiegyezés után újra az Akadémia volt a kezdeményező. 1867 áprilisában tartott ülésén elfogadta Wenczel Gusztáv - a történettudományi osztály nevében tett - javaslatát, és a belügyminiszterhez fordult az új országos levéltár megszervezése ügyében. A javaslatot támogatta mind a kormány, mind pedig az országgyűlés, ennek ellenére több év telt el addig, amíg döntés született, és 1874-ben az uralkodó a belügyminiszter előterjesztésére és a minisztertanácsi határozatnak megfelelően országos levéltárnokká és az új országos levéltár első vezetőjeként kinevezte Pauler Gyulát, a neves történetírót, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját. Pauler Gyula (1874-1903) országos levéltárnok kinevezése után külföldi tanulmányútra ment. Erről az útról visszatérve 1875-ben látott hozzá az „új" Országos Levéltár megszervezéséhez. A magyar állami levéltár, mint a rendi korszakra emlékeztető neve is mutatta, a régi országos levéltár utóda volt. Nem is alkottak törvényt felállításáról. Értelemszerűen vonatkozott rá az „universale archivum regni"-t az ország közlevéltárát megalapító 1723. évi XLV. tc, amely a levéltár alaptörvényévé vált. Az intézmény jellege azonban döntően megváltozott, a rendek jogbiztosító levéltára fokozatosan a polgári Magyarország tudományos intézményévé alakult át. Az új országos levéltár elsőként a régi országos levéltár anyagát fogadta magába. Azután itt helyezték el a már megszűnt feudális kormányhatóságok és bíróságok iratait: a Magyar és Erdélyi Kancellária, a Magyar Helytartótanács és az Erdélyi Főkormányszék, a Magyar Kamara, az Erdélyi Kincstartóság, az erdélyi fiskális levéltár, a Magyar Kúria és az Erdélyi Tábla, az 1848-1849-es minisztériumok, valamint az abszolutizmus (1849-1867) országos kormányszerveinek iratanyagát. Az így felgyűlt hatalmas irattömeg elhelyezésére az Országos Levéltár nem rendelkezett megfelelő épülettel. A budai várbeli Belügyminisztérium - a volt Helytartótanács - kisebb nagyobb helyiségeiben nyert elhelyezést a magyar történelem páratlan értékű forrásanyaga. Már az Országos Levéltár újjászervezésekor felmerült egy önálló levéltári épület létrehozásának terve. Erre vonatkozóan 1899-ben elvi döntés is született, a megvalósulására azonban még sokat kellett várni. Pauler Gyula a részletes építési programot is kidolgozta, ennek ellenére csak 191 l-ben adták meg az engedélyt az építkezés előkészítésére. A levéltár létszáma is elmaradt a szükségestől. 1875-ben 15 státus állt rendelkezésre, a következő megoszlásban: 1 országos levéltárnok, 3 allevéltárnok, 2 segédhivatali igazgató, 1 lajstromozó, 6 hivataltiszt és 3 szolga. A következő években a kincstári levéltárak személyzetével 22 főre emelkedett a létszám. Pauler személyzeti politikájának fő célja az volt, hogy