9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

III. Levéltári ismeretek - 1. A levéltárak kialakulása és története 1945-ig

netét a továbbiakban Lakos János 1996-ban megjelent levéltárismertetője alapján foglaljuk össze.) Az Archivum Regniben három levéltár: az Archívum Regni, az Archívum Palatinale és az Archivum Judicum Curiae anyaga nyert elhelyezést. 1. Az Archivum Regni, az ország levéltára Az ország levéltárába elsősorban az országgyűlésnek, országgyűlési bizottságoknak az iratai kerültek, továbbá olyan fontosabb ügyekre vonatkozó iratok, amelyekkel az országgyűlések foglalkoztak. Az iratokat tárgyi rendszer szerint csoportosítva őrizték. Külön tárgyi csoportba osztották be a törvényeket. 2. Az Archivum Palatinale, a nádori levéltár Az ország nádorainak és helytartóinak iratait tartalmazta (őrzi) a 16. század közepétől egészen 1848-ig, amikor az utolsó nádor lemondott. Minthogy a nádorok és a helytartók az ország politikai életében, a kormányzatban és az igazságszolgáltatásban egyaránt kimagasló szerepet játszottak, levéltáruk nagy értékű iratanyagot tartalmazott. 3. Az Archivum Judicum Curiae, az országbírói levéltár Az országbírói iratok elsősorban bírósági vonatkozásúak voltak, de politikai és közigazgatási kérdésekre nézve is nyújtottak tájékoztatást. A levéltár megalakulása után tovább folyt az anyaggyűjtés és a levéltáros rövidesen segédeket is kapott maga mellé, először kettő, majd négy alkalmazott (adjunctus) személyében. 1763-ban meghalt Csintó Imre, utódja Nisnyánszky József lett, szintén helyettes beosztásban. Az országos levéltárnoki állás betöltésére 1765-ben került sor, miután törvény született a levéltár működéséről. Bár ezt nem cikkelyezték be, az 1723. évi XLV. tc.-t továbbfejlesztve az intézmény további sorsát meghatározta. A nádor Balogh László helytartósági tanácsost nevezte ki e tisztségre. A személyzethez tartozott az országos allevéltárnok, két jegyző, egy járulnok (azaz aljegyző), házgondnok, két hajdú. Utóbbiak az Országház körüli teendőket is végezték. A jegyzők közül csak az egyiket nevezték ki, így a levéltár csak három fős szakszemélyzettel rendelkezett, azonban a helytartótanácsi aljegyzők szükség esetén részt vettek a munkában. A létszám 1874-ig változatlan maradt. Balogh Lászlót (1765-1775) Backó József (1775-1783), Rudnyák András (1783-1813), Kovachich József Miklós (1832-1870), Török János (1870-1874) követte. (1813-1832 között nem volt betöltve a tisztség.) A felügyeletet 1848-ig a nádor, széküresedés esetén a király által kinevezett helytartó vagy az országbíró látta el; 1848-1849-ben a Belügyminisztérium, 1849-1860 között a külön-