9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 10. Az államigazgatási eljárás szabályai

a) Az első fokú (alap)eljárás Az alapeljárás eljárás az a szakasz, amelyet az első fokon eljárni jogosult az államigazgatási szerv folytat le az ügy érdemi eldöntése céljából. Ez is további három szakaszra bontható: 1. Az eljárás megindítása, amely történhet: - hivatalból: egyedi hatósági ügyekben a jogszabályok vagy a közérdek érvényesítése érdekében (pl. kisajátítási eljárás), - az ügyfél kezdeményezésére (pl. területfoglalási engedély kérése), amely azonban nem köti a hatóságot, amennyiben az ügyfél kérelmét visszavonná, a hatóság hivatalból folytathatja az eljárás, - felettes szerv utasítására (pl. az államigazgatási hatóság törvénysértő hallgatása esetén). A beadvány lehet: kérelem (pl. építési engedély kérése), panasz (pl. zajos tevékenység folytatása a szomszédban), bejelentés (pl. életveszélyessé vált épület a településen). A beadványt az ügyfél szóban vagy írásban nyújthatja be a hatóságnak. A szóban előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az eljáró államigazgatási szerv megnevezését, a jegyzőkönyv készítés helyét, idejét, tárgyát, az ügyfél adatait, lakcímét, a kérelem rövid leírását, az ügyfél és a jegyzőkönyvvezető aláírását. Az eljárás során továbbá jegyzőkönyvet kell még felvenni minden érdemi, az ügy eldöntése szempontjából releváns szóban tett nyilatkozatról, megállapításról. Az egész eljárás és a döntéshozatal során alapkövetelmény, hogy az ügy elintézése pártatlan és elfogulatlan legyen. Ezt szolgálja a kizárás intézménye. A törvény abszolút és relatív kizárási okot határoz meg. Az abszolút kizárási ok eltiltja az ügyintézőt saját ügyének