9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 7. A gazdasági szféra szervezeti változásai

7. A GAZDASÁGI SZFÉRA SZERVEZETI VÁLTOZÁSAI A kapitalista vállalatok Mint a köztörténetből ismert, az első tőkés vállalkozások Magyarországon a feudalizmus utolsó évtizedeiben jelentek meg, majd a polgári forradalom után rohamos fejlődés indult. A mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó terménykereskedelem elsőnek e termékeket feldolgozó iparok (malom, cukor, szeszipar) kialakulását tette lehetővé. A vasútépítés, hajózás fejlődése nyomán kialakultak a közlekedési vállalatok, majd ezek üzemeltetése érdekében fellendült a szénbányászat, és az igények kielégítéséhez egyre nagyobb szükség volt a hazai gépgyártás termékeire is. A kapitalizmus kialakulásával szoros összefüggésben jöttek létre az első nagyobb hazai pénzintézetek is. A gazdasági élet szerveinek felépítését és működését alapvetően a polgári átalakulás révén rohamos gyorsasággal elterjedő részvénytársasági forma határozta meg. (Részvénytársaság = meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével alapított kereskedelmi társaság, amelynél a tagok csak a részvények erejéig vállalnak vagyoni felelősséget, és a részvények számaránya szerint bírnak szavazati joggal.) Éppen ezért a részvénytársasági egyesülések már a 19. század elején ismertek voltak Magyarországon. A legelsők közé tartozott az 1800-ban részvénytársasággá átszervezett gácsi posztógyár vállalat, mely az 1767-ig visszanyúló egyéni céget váltotta fel. Egyenesen részvénytársaságként kezdte meg működését 1808ban a Murányi Unió, majd 1810-ben a Rimái Coalitio, továbbá több más vállalkozás. Bár a magyarországi kereskedelmi jogszolgáltatás az 1723. évi LIII. tc.-ig nyúlik vissza, amely a kereskedőket már rendszeres üzleti könyvvitelre kötelezte, a 19. század közepéig újabb előrelépés a gazdasági jogalkotás terén nem történt. Végre az 1840. évi XVII. törvénycikk foglalkozott a gyárak jogviszonyaival, az 1840. évi XVIII. tc. pedig a közkereseti társaságokkal. (Közkereseti társaság = korlátlan és egyetemleges felelősség mellett létesített társulás.) Újabb, ezúttal lényeges változásokat az 1867. évi kiegyezést követő üzleti fellendülés hozott. Az alkotmányos magyar kormányzat szükségesnek látta, hogy főleg az 1861-ben öszszeállított régi Német Kereskedelmi Törvénykönyv eredményeinek felhasználásával nálunk is elkészüljön az új kereskedelmi törvény. így jött létre az 1875. évi XXXVII. tc, amely - többek között - meghatározta a részvénytársaságok működésének módját és felépítésük általános kereteit. Utóbbi része volt a közgyűlés, az igazgatóság és felügyelő bizottság. Ezen túl létesült