9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 7. A gazdasági szféra szervezeti változásai

operatív rész, melyet a vezérigazgatóság vagy ügyvezető igazgatóság irányítása alatt, a gazdasági profilnak megfelelő osztályok képeztek. Az idézett törvény szólt a szövetkezetekről, a közkereseti és betéti társaságokról is. Utóbbiak részben korlátlan és egyetemes felelősséget vállaló, részben pedig kikötött vagyonbetéttel és felelősséggel rendelkező, ún. kültagok társulásai voltak. A kereskedelmi törvényben foglaltak hatása a pénzintézetek tevékenységében is tükröződött. Mivel többségben voltak a részvénytársasági és szövetkezeti alapon működő bankok, zömüknek irányítását a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelőbizottság végezte, magát az üzleti tevékenységet azonban az ügyvezető igazgatóság és az osztályok bonyolították le. A legtöbb nagybank szervezetében általában a következő osztályok voltak találhatók: titkárság, pénztár, könyvelés, hitel-, váltó-, értékpapír-, valuta-, deviza-, levelezési és ellenőrzési osztály. A fejlődés folyamán a vállalatok egyre differenciáltabbakká váltak. Tevékenység szempontjából megkülönböztették a - mezőgazdasági, - ipari, - közlekedési, - közüzemi stb. vállalatok különböző formáit. Irányítás szempontjából lehettek: magán, állami, községi vállalatok. Utóbbiak közé tartoztak a közüzemek, helyi közlekedési vállalatok. A két világháború közti korszakban az Európa-szerte jól ismert korlátolt felelősségű társaságok hazánkban is megszaporodtak, sőt az 1930. évi V. tc.-ben működésük hivatalos szabályozást is nyert. A törvény indokolása kimondja, hogy az eddig ismert kereskedelmi társulási formák már nem elégítik ki a gazdasági élet újabb szükségleteit. Korlátolt felelősségű társaságokra főleg azért van szükség, hogy ezáltal elejét vegyék a kisebb részvénytársaságok elburjánzásának. így jártak el már eddig is egyes fejlettebb kapitalista államok (Anglia, Németország, Ausztria). Magyarországon viszonylag későn került sor erre a rendelkezésre, de mégis komoly eredményeket hozott, főleg, mert a korlátolt felelősségű társaságokra elsősorban a rugalmasság jellemző.