9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.
II. Kormányzattörténet - 6. Magyarország államszervezete ma
teleit ugyanis csakis a bírósági eljárás sajátos garanciarendszere tudja megteremteni. A jogegyenlőség általános alkotmányos elvéből következik, hogy a bíróság előtt mindenki egyenlő, mindenki bíróságra tartozó ügyében ugyanolyan bíróság jár el, ugyanazon jogszabályok alapján. A bíróságok a Magyar Köztársaságban egységes rendszert alkotnak. Az egységes bírósági rendszeren belül működő ún. rendes bíróságoktól - amelyeknek jellemzője, hogy hatáskörükbe tartozik minden igazságszolgáltatási jellegű ügy, amelyre nézve jogszabály nem írja elő más szervek eljárását - eltér a munkaügyi bíróság hatásköre, azt speciális igazságszolgáltatási feladat ellátására rendszeresítették, tehát ún. külön bíróságként működik. A Magyar Köztársaság bírósági szervezetét - az ítélőtábla kivételével - az általános állami területi beosztás szerint alakították ki. A bíróságok függetlenek, köztük szervezeti aláfölé rendeletség nincsen, a többi hatalmi tevékenységet megvalósító közhatalmi szervvel (pl. Országgyűlés) pedig mellérendeltségi kapcsolatban állnak. A bírósági szervezetben általános hatáskörű bíróság a helyi (városi, fővárosi kerületi) bíróság, amely első fokon jár el minden olyan igazságszolgáltatási ügyben, amelyet törvény nem rendel valamely más bíróság hatáskörébe. A munkaügyi bíróság jár el első fokon a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Munkaügyi bíróság a fővárosban és a megyékben működik. Az első fokú bíróságokon az ítélkező tevékenységben hivatásos bírák és ülnökök vesznek részt. A megyei (fővárosi) bíróság első fokon folytat ítélkező tevékenységet azokban a kiemelt ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal (pl. emberölés bűntette), másodfokon pedig fellebbezési bíróságként elbírálja azokat a fellebbezéseket, amelyeket a területén működő helyi bíróságok, illetve a munkaügyi bíróság első fokon hozott ítéletei (határozatai) ellen nyújtottak be. 2003. január 1. napjától az három ítélőtábla kezdi meg működését, amelyek székhelye Budapest, Szeged, Pécs. Az ítélőtáblák elbírálják - a törvényben meghatározott ügyekben - a helyi, vagy a megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, illetve eljárnak a hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben. A fellebbezési bíróságok 3 tagú hivatásos bírákból álló tanácsokban ítélkeznek. A bírói szervezet csúcsán a Legfelsőbb Bíróság helyezkedik el, amelynek vezetője az Országgyűlés által hat évre választott elnök. A Legfelsőbb Bíróság - többek között - :