9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 6. Magyarország államszervezete ma

- elbírálja - fellebbezési bíróságként - a megyei bíróság vagy az Országos ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat, - elbírálja a felülvizsgálati kérelmeket (rendkívüli jogorvoslatokat), - a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hoz. Az ítélkezés, a bírósági jogalkalmazás egységességének biztosítása a Legfelsőbb Bíróság feladata. A Legfelsőbb Bíróság e feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz és elvi bírósági határozatokat tesz közzé. Célja, hogy a bíróságok azonos ügy elbírálásakor egységesen értelmezzék a jogszabályokat. A bírói függetlenség - amely a páratlan befolyástól mentes igazságszolgáltatást van hivatva biztosítani - fontos alkotmányos alapelv. Az Alkotmány valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény szerint a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. A bírói függetlenség garanciái közül kiemelkedik, hogy a bírák egzisztenciája biztosított legyen. A bírák - akiket a köztársasági elnök nevez ki - szolgálati viszonyát - akarata ellenére - csak a törvényben meghatározott okból és szabályozott eljárás szerint (pl. a bíró tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná válik) lehet megszüntetni. A bírói függetlenséget garantálják az összeférhetetlenségi rendelkezések is. A hivatásos bíró - a tudományos, művészeti, irodalmi, oktató- és műszaki alkotó tevékenység kivételével - más kereső foglalkozást nem folytathat, és ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát. Ugyancsak a bírói függetlenség biztosítékául szolgál a bírák mentelmi jogának (a sérthetetlenségi elemnek) szabályozása. f/ Az Alkotmánybíróság Magyarországon az Alkotmánybíróság 1990 óta működik, hatáskörére, szervezetére, eljárására vonatkozó részletes szabályokról az 1989. évi XXXII. törvény rendelkezett. Az Alkotmánybíróság 11 főből álló testület, tagjait az Országgyűlés 9 évre választja meg, akik egyszer újraválaszthatók. Az Alkotmánybíróság a tagjai közül három évre megválasztja az elnökét és a helyettes elnökét, akiket e tisztségre újra lehet választani. Tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozzák meg, melyet a reájuk vonatkozó - politikai - összeférhetetlenségi szabályok, a mentelmi jogukat meghatározó, és az elmozdíthatatlanságukat garantáló rendelkezések biztosítják. E sze-