9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 4. Magyarország államszervezete az 1848-as forradalomtól a második világháborúig

vényszéket, amely kizárólag bűnügyekkel foglalkozott. A törvényszék élén az elnök állt, büntető és polgári ügyekben egyaránt háromtagú tanácsban ítélkeztek. A törvényszék mint cégbíróság látta el a kereskedelmi cégbejegyzéseket és a csődeljárásokat. Az 1897. évi XXXIII. tc. rendelkezett a törvényszékek mellett szervezett esküdtszékekről, amelyeknek a bűntető perrendtartás szerint hatáskörébe tartozott a halállal vagy legalább 5 évi fegyházzal büntetendő politikai és köztörvényes bűntettek elbírálása. Az esküdtszék vegyesbíróság volt, amely 3 tagú bírói tanácsból és 12 esküdtből állt. A tények megállapítása, a bűnösség és minősítés kérdésében az esküdtek, a büntetés kiszabása kérdésében pedig a bírói tanács döntött. Az esküdtképességet a törvény bizonyos cenzusokhoz kötötte. Az esküdtszékek működését az I. világháború kitörését követően felfüggesztették, és többé nem állították vissza. A korábban szolgabírói hatáskörbe tartozott kisebb vagyoni polgári perekben és kisebb bűnügyekben a járásbíróságok jártak el, az eljárások során egyesbíróságként ítélkeztek. A járásbíróságok fokozatosan vették át a telekkönyvek vezetését, így telekkönyvi ügyekben a járásbíróság mint telekkönyvi hatóság járt el. Külön bíróságok Közigazgatási Bíróságok 1896-ban történt felállításával a jog korlátai közé kívánták szorítani a közigazgatást, lehetőséget adva az állampolgároknak, hogy a közigazgatási hatóság visszaélései ellen bizonyos ügyekben bírói úton kereshessenek jogorvoslatot. A magyar törvényhozás nem terjesztette ki minden közigazgatási ügyre ezt a jogorvoslati fórumot, hanem törvényben taxatíve sorolták fel azokat az ügyeket, amelyek a bíróság hatáskörébe tartozott (főként pénzügyi és általános közigazgatási jogviták). A bíróság öttagú tanácsban járt el. A Hatásköri Bíróság a rendes bíróságok és a közigazgatási bíróság, továbbá ezek valamelyike és a közigazgatási hatóság közötti vitás hatásköri kérdésekben döntött (1907. évi LX. tc). Héttagú tanácsban járt el. Szabadalmi Bíróság: 1895-ben bírósági formában szervezték meg a Szabadalmi Hivatalt, amelynek a találmányi szabadalmak elismerése és jegyzékbe foglalása volt a feladata. A Tőzsdebíróság az 1864-ben alakult Budapesti Aru- és Értéktőzsde részét képezte, amelynek határkörét és eljárási szabályait az 1881. évi LIX. tc. szabályozta. A Főudvarnagyi Bíróság a királyi család és királyi udvar polgári peres és peren kívüli ügyeiben járt el. (1909. évi XVI. tc.)