9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

II. Kormányzattörténet - 4. Magyarország államszervezete az 1848-as forradalomtól a második világháborúig

felügyeleti hatóságuk a járási főszolgabíró volt. A vármegyével is a főszolgabíró útján érintkeztek, és a főszolgabíró volt az elsőfokú közigazgatási hatóság és a kihágási bíró is. 3. A járási szervezeten kívül közvetlenül a megyei hatóság alatt állott a harmadik községi típus: a rendezett tanácsú város. Ez a régi mezővárosnak, a rendezett tanáccsal ellátott községnek volt a jogutódja, és ide sorozták azokat a szabad királyi városokat, amelyeknek lakossága, gazdasági ereje nem volt elég arra, hogy önálló törvényhatóságot alkosson. A község legfőbb szerve a községi képviselőtestület volt, emellett a községi elöljáróság, az igazoló választmány, rendezett tanácsú városoknál pedig a városi tanács voltak a legfőbb szervek. A rendezett tanácsú város első tisztviselője a polgármester volt, a többi községben a községi bíró volt a község feje, mellette a községi jegyző volt az adminisztráció vezetője, legtöbbször a község tényleges vezetője is. A végrehajtó szerv a községi elöljáróság volt. A jogszolgáltatás szervei A bírói függetlenséget kimondó 1869. évi IV. tc. szétválasztotta az igazságszolgáltatást a közigazgatástól. A rendes bíróságok A bírói szervezetben a legmagasabb szintű bírói fórum, a büntető és polgári ügyekben egyaránt hatáskörrel rendelkező Kúria volt. A Kúria egységes szervezetét 1881-ben alakították ki. Az ítélőtáblákat fokozatosan szervezték át. 1869-ben a volt ülnökök helyét a király által kinevezett bírók foglalták el. 1890-ben az addigi két ítélőtábla helyett - decentralizálva 11 ítélőtáblát szerveztek Budapest, Debrecen, Győr, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Szeged és Temesvár székhellyel, meghatározva azt, hogy az egyes ítélőtáblákhoz mely törvényszékek tartoznak. Az elsőfolyamodású bíróságok szervezetét az 1869-ben felfektetett elvek alapján az 1871. évi XXXI. és XXXII. tc.-ek létesítették, amelyek megszüntettek minden addig működött elsőfolyamodású bíróságot, a megyei és városi törvényszéket, a bányabíróságot, az úrbéri törvényszéket, a főszolgabírói bíróságot a vegyes bíróságokat stb. Az új szervezet szerint az általános hatáskörű elsőfolyamodású bíróság a királyi törvényszék lett, amelyet minden megyeszékhelyen és számos városban (szám szerint 102-t) hoztak létre. Budapesten külön Váltó és Kereskedelmi Törvényszéket szerveztek, amit azonban 1915-ben a Budapesti Törvényszékbe beolvasztottak. Viszont 1895-ben önálló bírósággá szervezték a Budapesti Büntetőtör-