7. Levéltárkezelői ismeretek. Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére. Összeáll. Dóka Klára. Bp. 2001. MOL 223 p.

3. Államszervezet a második világháborútól a rendszerváltásig

álló és a Gazdasági Főtanáccsal párhuzamosan működő Országos Tervhivatalt, mint operatív szervet, valamint a testületi jellegű, koalíciós, 12 tagú Tervgazdasági Tanácsot, mint elvi irányító szervet. Ezeket az új típusú intézményeket az állami gazdálkodás átfogó irányításával bízták meg. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány egyik első intézkedésével (15/1945. ME sz. rendelet) elrendelte a közalkalmazottak 1939 és 1944 között tanúsított politikai magatartásának, hivatali működésének felülvizsgálatát. E célból minden járásbírósági székhelyen legalább egy igazolóbizottságot hoztak létre. A nagyobb közintézményeknél önálló igazolóbizottságok alakultak. A bizottságok a nyilatkozatok és tanúvallomások alapján vagy igazoltnak nyilvánították a tisztviselőket, vagy fegyelmi büntetést szabtak ki. A legsúlyosabb esetekben az ügyet a népbíróságok elé utalták. A háborús viszonyok következtében megrendült közbiztonság helyreállítása érdekében a helyi nemzeti bizottságok és önkormányzati szervek új rendőri szerveket hoztak létre. Volt, ahol polgárőrségnek, volt ahol nemzetőrségnek hívták ezeket; nemcsak nevük, de létszámuk, felszereltségük is igen különböző volt. Az új belügyminiszter megteremtette előbb az összes újonnan létrejött közbiztonsági szerv fölött a legfelsőbb hatósági felügyeletet, majd 1945 májusában feloszlatta a m.kir. csendőrséget, és létrehozta a Magyar Államrendőrséget, az összes rendőrhatósági jogokat az egész ország területén gyakorló új személyi állományú fegyveres testületet. Az igazságszolgáltatás országos szervezeti keretei, amelyet még a dualizmus korában alakítottak ki, kisebb változásoktól eltekintve, 1945 és 1949/1950 között is fennmaradtak. A Magyar Kúria és a Közigazgatási Bíróság voltak továbbra is a legmagasabb rangú bíróságok; a vármegyei, városi illetékességű törvényszékek és járásbíróságok folytatták az ítélkezést a polgári perekben és a büntető ügyekben - a hatályban maradt törvények alapján. Változatlan maradt az ügyészségi szervezet is. Az új idők legmarkánsabb jele a népbíróságok életre hívása volt. A Nemzetgyűléstől nyert felhatalmazás alapján a kormány 1945 januárjában kiadott 81/1945. ME számú rendeletével a háborús és népellenes bűntettek elkövetőinek felelősségre vonására minden törvényszéki székhelyen népbíróságot állított fel. A vádat jogi képesítéssel rendelkező, a miniszter által kinevezett népügyészek képviselték. A fellebbviteli ügyek a Népbíróságok Országos Tanácsához kerültek, ahol a vádiratot a népfőügyész terjesztette a bíróság elé. Több kisebb szervezeti módosítással a népbíróságok 1950-ig tevékenykedtek. Megszüntetésüket részben az alkotmánnyal életbe léptetett új igazságszolgáltatási szervezet kiépülése, részben feladatok befejező-