7. Levéltárkezelői ismeretek. Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére. Összeáll. Dóka Klára. Bp. 2001. MOL 223 p.

3. Államszervezet a második világháborútól a rendszerváltásig

megsemmisítette a képviselői helyek több, mint 12 %-át birtokló Magyar Függetlenségi Párt 49 mandátumát, és így az 1947. szeptember 16-án összeülő parlamentben a baloldali került abszolút többsége. A köztársasági elnök jogállását az 1946. évi I. tc. szabályozta: nem képviselt tényleges ellensúlyt sem a kormánnyal, sem a Parlamenttel szemben. Az alkotott törvényeket az ő aláírásával lehetett kihirdetni, amennyiben azonban észrevételt tett, joga volt egy alkalommal visszaküldeni a parlamentnek megfontolás céljából. Képviselte Magyarországot külföld előtt. A Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának meghallgatása után kinevezte a kormány elnökét, a miniszterelnök előterjesztése alapján a Kormány tagjait. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány, 1944 decemberében történt megalakulása után fokozatosan terjesztette ki hatalmát az ország egész területére. (1945 novemberétől hivatalos elnevezése Magyar Kormányra változott.) A minisztériumok elnevezése és ügyköre a tárgyalt időszakban jórészt megegyezett a háború előttivel: Belügy-, Külügy-, Honvédelmi, Pénzügy-, Igazságügy-, Közellátásügyi, Földművelésügyi, Iparügyi, Kereskedelem- és Közlekedésügyi, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. 1944 decemberében azonban a világháború súlyos következményeinek mielőbbi megszüntetése érdekében az Ideiglenes Nemzeti Kormány keretében Népjóléti Minisztériumot állítottak fel, amely a Belügyminisztériumtól átvette az egészségügyi és társadalombiztosítási ügyek intézését. A háborús károk helyreállításának irányítása, az egyes tárcák ezzel kapcsolatos munkájának összehangolása érdekében 1945 májusában megalakult az Újjáépítési Minisztérium. A kisgazdák vezetésével működő új tárca hamarosan a koalíció jobb- és baloldala politikai küzdelmének az egyik fő célpontjává vált és a baloldal - megakadályozva az újjáépítési tárca „gazdasági minisztérium"-má alakulását - 1945 novemberében hasonló feladatkörrel létrehozta a Gazdasági Főtanácsot. (Az Újjáépítési Minisztériumot 1945 szeptemberében Építés- és Közmunkaügyi Minisztériummá szervezték át, és ez már nem a „csúcs", hanem az ágazati jellegű feladatokat, az építésügyet, építőipart, városfejlesztés irányítását látta el.) Átmenetileg (1945. november-1948. január) Tájékoztatásügyi Minisztérium is működött, és a sajtórendészet, a külföld informálása tartozott körébe. A hároméves terv (1947-1949) kidolgozása, a részletterveknek a szakminiszterekkel való közlése, a végrehajtás folyamatos ellenőrzése, eredményességének biztosítása érdekében létesítették a miniszterelnök közvetlen felügyelete alatt