4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

I. Irattani ismeretek - 2. Az irat és az irattan

oklevéltan és az aktatan után valószínűleg az irattan új fejezetének megoldásra váró problémái elé kerültünk. Az iratok szerepe mindennapi életünkben Az előzőekből is kitűnik, hogy az ember életét végigkísérik a különböző iratok. Az egyes személyek, állampolgárok érintkezése egymással, az állami, önkormányzati, társadalmi szervezetekkel, vállalatokkal, az utóbbiak kapcsolata egymással, az adatok, tények, döntések, jogosultságok írásbeli rögzítésével jár együtt. Életünk alapvető stációit (születés, házasságkötés, gyermekek születése, halál) anyakönyvben rögzítik, amelyről kivonatot (anyakönyvi kivonat) kapunk. A hatóságok különböző igazolványokat (személyi igazolvány, útlevél, gépjármű vezetői jogosítvány stb.) állítanak ki számunkra. Tanulmányaink folytatásáról különböző bizonyítványokat, okleveleket kapunk. Ha munkaviszonyt létesítünk, munkaköri beosztásunk változik, munkaviszonyunk megszűnik, irattárunk újabb dokumentumokkal gyarapszik. Többségünknek van valamilyen ingatlan és ingó vagyona (lakás, családi ház, telek, gépkocsi, újabban értékpapírok stb.), amelyek megszerzését, jogos birtoklását szintén okmányok igazolják. Valamennyien adófizető állampolgárok vagyunk. Jövedelmünkről és a megfizetett adóról kimutatási, bevallási kell készíteni, s annak mellékleteként bizonylatokat kell őriznünk. Ha a részünkre teljesített szolgáltatások ellenértékét átutalási betétszámlán keresztül egyenlítjük ki, havonta testes borítékot kapunk a pénzintézettől, mely a szolgáltatók számláit, illetve a havi pénzforgalmat tükröző számlakivonatot tartalmazza. Vásárlásainkról blokkot kapunk, az értékesebb műszaki cikkekről, használati tárgyakról jótállási jegyet és műszaki leírást is... stb., stb. Mindennapi életünket közvetlenül, vagy közvetve meghatározzák azok az iratok is, amelyek a közigazgatási szervek (a központi kormányzati szervek és helyi önkormányzatok) működése során keletkeznek. Az államigazgatási eljárásról szóló törvény (1957. évi IV. törvény, módosítása az 1981. évi I. törvény) az eljáró hatóság (elsőfokon többnyire a települési önkormányzat) számára kötelezően előírja, hogy az ügyfél kérelmét - amennyiben nem írásban adta elő - jegyzőkönyvbe kell foglalni. A kérelmet jogszabályban meghatározott esetekben erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. Az ügy intézése során az ügyfél, a tanú, a szakértő