4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 4. Magyarország államszervezete az 1848-as forradalomtól a második világháborúig

köztársasági elnökké választását követően az új kormányt, amelynek ideiglenes elnöke dr. Berinkey Dénes igazságügyi miniszter lett, a köztársasági elnök nevezte ki. A népkormány lényegében érintetlenül hagyta a megyék és járások politikai hatóságának addigi rendszerét, a főispánok és főszolgabírák joghatóságát. A forradalmi tömegek azonban ezzel párhuzamosan létrehozták saját forradalmi szerveiket: a Nemzeti tanácsokat, a munkás-, katona- és joldművestanácsokat, a korábbi törvényhatósági bizottságok illetve képviselőtestületek helyett néptanácsokat szerveztek. Az új hatalom nagy igazságszolgáltatási reformot nem akart végrehajtani, intézkedései lényegesen csak a speciális bírói szervezetet érintették. Az 1918. évi III. néptörvény átszervezte az esküdtbíráskodást, amely minden büntető ügyben ítélkezhetett, ennek szervezete sem maradt azonos a korábbiéval: a bírói tanács három tagból, az esküdtszék 12 tagból állt. Az 1918. évi IX. néptörvény szervezte meg a munkaügyi bíróságokat. Ezek háromtagú tanácsban működtek, egy szakbíró mellett két ülnökkel; akik közül az egyiket a munkaadók egyesülete, a másikat pedig a szakszervezetek jelöltek. A Károlyi-kormány a népköztársaság kikiáltása után szinte az első naptól megoldatlan feladatokkal szembesült, mind súlyosabbá vált a gazdasági és politikai válság. A koalíciós kormány ellehetetlenült, a kialakuló hatalmi vákuumban új politikai erő, a szociáldemokrata és kommunista egyesülés révén létrejött Magyarországi Szocialista Párt lépett. 1919. március 21-én a hatalom átvétele után az új párt vezetői Forradalmi Kormányzótanács néven létrehozták az államhatalom központi szervét. Ezt megalakulásakor, mintául véve a hasonló szovjet szerv elnevezését, egészen rövid ideig Népbiztosok Tanácsának is neveztek. A Forradalmi Kormányzótanács a Tanácsköztársaság legelsőként megalakult központi szerve volt, ez proklamálta a proletárdiktatúrát. A Népgazdasági Tanács országos gazdasági csúcsszerv volt, melynek hatáskörébe tartozott: - a termelésnek és a javak egységes elosztásának irányítása, - a gazdálkodást tárgyaló rendeletek kibocsátása, végrehajtása, - a termelést és az elosztást végző szerveknek műszaki, gazdasági ellenőrzése.