4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 4. Magyarország államszervezete az 1848-as forradalomtól a második világháborúig

A Népgazdasági Tanács kilenc főosztályból állt, két vezető szerve volt: a választmány és az elnökség. Az államhatalom legfelsőbb szerve a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése volt, tagjait a megyei és a városi tanácsok választották, tehát közvetett választással jött létre. Hatáskörébe tartozott minden nagyfontosságú állami ügy, ezek közül az alkotmány tételesen felsorolta azokat, amelyeket kizárólagosan gyakorolhatta. Az államhatalom helyi szervei a falvak, városok, járások és megyék élén álló tanácsok voltak, amelynek tagjait az aktív választójoggal rendelkezők választották meg. A tanácsok fő feladata a települések, a járások és a megyék területén élők gazdasági és kulturális jólétének előmozdítása, a felsőbb szervek rendeletei és utasításai alapján. A tanácsok kollektív szervként tanácsülésben tevékenykedtek, saját hatáskörben általános érvényű rendeleteket (szabályrendeleteket) adhattak ki. A tanácsok határozataik, rendeleteik végrehajtására, a helyi igazgatás intézésére tagjai közül egy operatív szervet választottak, az intézőbizottságot (direktóriumot). Az igazságszolgáltatás területén az első intézkedés a régi bíróságok működésének felfüggesztése volt. Két nappal a Tanácsköztársaság kikiáltása után forradalmi törvényszéket hoztak létre, majd májusban intézkedtek a rendes bíróságok és az Országos Forradalmi Főtörvényszék felállításáról, azonban az intézkedés végrehajtására már nem került sor. Államberendezkedés a két világháború között A Tanácsköztársaság bukása után már 1920-ban összeült az ideiglenes nemzetgyűlés, mely az állami szuverenitás törvényes képviselőjének nyilvánította magát. Az 1921. évi választások után a törvényhozás ismét nemzetgyűlés néven folytatta működését, és egykamarás volt. Az 1926 decemberében tartott országgyűlési választások után adta át helyét az újjáformált kétkamarás országgyűlésnek. A képviselőház továbbra is ún. népképviseleti kamara volt, melybe választások útján küldtek képviselőket a választójog alapján választásra jogosultak. Felsőházi tagok örökös jogon, méltóság, hivatal, választás vagy kinevezés alapján lehettek tagjai a törvényhozásnak. - Örökös jogon a Habsburg-Lotharingiai Ház állandóan Magyarországon lakó 24 esztendőnél idősebb férfi tagjai;