4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 2. Az 1526-1848 közötti feudális állam

testület volt, amely tanácsokban működött. Határozatképességhez 12 tag jelenléte volt szükséges, s határozatait szavazattöbbséggel hozta. Az ügyet rendszerint egyik tanácsos mint előadó terjesztette elő, többször az előkészítést 3-4 tagú bizottság végezte. A XVIII. század közepére egyes szakigazgatási ügykörök szerint 10 állandó bizottságot szerveztek, s az érintett ügykörökben lényegében ezek végezték a teendőket. (Ilyen bizottságok voltak: a számvevő, a gazdasági, a kegyes alapítványi, a vámügyi, az egészségügyi, a zsidó türelmi taxaügyi, a nemességvizsgáló, a vallásügyi és a lelkészpénztári bizottság.) 1769-ben kiterjesztették a helytartótanács ügykörét. Az uralkodó a tanácsot az előbbinél jóval szélesebb ügyintézési hatáskörrel látta el, és jogot kapott a törvényhatóságok felelősségre vonására is. A helytartótanács a törvényhatóságok ellenőrzésére, panaszok kivizsgálására a XVIII. század második felétől gyakran küldött ki ún. királyi biztosokat legtöbbször a helytartótanács tagjai vagy más megyék főispánjai köréből. Királyi biztosok gyakran szerepeltek tisztújításokon is. Költségeiket rendszerint az érintett törvényhatóságok viselték. A helytartótanácson belül 1769-ben korlátozták a bizottságok szerepét, növekedett az előadók ügyköre. Emellett az úrbéri ügyek intézésére úrbéri bizottságot állítottak fel. (1776-tól a helytartótanács az úrbéri ügyekben maga dönthetett, így bizonyos igazságszolgáltatási hatáskört is kapott.) II. József idejében a bizottságok helyét ügyosztályok (departamentum) foglalták el. Ettől kezdve 1848-ig itt intézték érdemben az ügyeket, maguk a tanácsülések javarészt formálissá váltak. Csupán az egyházi, a tanulmányi, valamint az úrbéri bizottság maradt meg, s ehhez járult az 1847ben, Széchenyi István gróf elnöklete alatt felállított központi közlekedésügyi bizottság. A helytartótanács 1848-ig működött, a független felelős minisztérium felállításával megszűnt, majd a kiegyezés előtt (1861) felújították, de a kiegyezési törvények végleg megszüntették. A vármegyei szervezet a török kiűzésétől a polgári forradalomig A megye legáltalánosabb, átfogó testületi szerve a közgyűlés volt. Hatásköre, mely a XVI. században kialakult hosszabb időre megszilárdult. Mindazok az ügyek idetartoztak, amelyekben a megye elvi irányítását kifejezésre kellett juttatni. Mivel a megye - követei útján - részt vett a törvényhozásban, országgyűlési követeit (ablegati) a közgyűléseken választották, s ott adtak nekik utasítást (instructio), amelyekhez alkalmazkodniuk kellett;