4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 2. Az 1526-1848 közötti feudális állam

1699-ben megkötött karlócai békével Magyarország történetében új korszak kezdődött. A bécsi udvar a felszabadult területek igazgatását a Budán, Kassán és Csáktornyán felállított kamarai adminisztrációk alá rendelte, melyek közvetlen felettese az udvari kamara volt. Ide tartozott ekkor már a magyar szepesi kamara is. A török korban visszafejlesztett magyar királyi kancelláriai méltóság alá 1690-ben hivatalt szerveztek, a Magyar Királyi Kancelláriát. Az új intézmény négy tanácsosának és két titkárának állandóan a király közelében kellett tartózkodnia. A Habsburgok az ország 1526 előtti egységét nem állították vissza, hanem részenként közvetlenül rendelték alá az udvarnak. Az új államberendezkedés kiépítését szakította meg a Rákóczi-szabadságharc, mely átmeneti időre kiszakította a királyi Magyarország területének nagy részét a Habsburgok uralma alól. Az államigazgatás és igazságszolgáltatás központja, Habsburg-Magyarország fővárosa, Pozsony, nem került a kurucok kezére. Részben ez a tény, részben pedig az, hogy I. Lipót 1705-ben meghalt, és utóda, I. József elsőként lépett trónra, mint örökös király a kurucok által el nem ismert 1687-es örökösödési törvény alapján, megérlelte a sajátos helyzetnek megfelelő államberendezés kialakításának szükségességét. Az 1705-ös országgyűlés nem mondotta ki az interregnumot, a királyi hatalom szünetelését, átmeneti megoldást választott. Bercsényi Miklós javaslatára a lengyelek példáját követték, és az országgyűlés rendjei egymással szövetségre, konföderációra léptek, amelynek élére Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választották meg. Melléje a rendek az ország igazgatására senatus-t (tanácsot) állítottak, amely 3 püspökből, 9 fo- és 12 köznemesből állott. A szabadságharc folytatása szempontjából igen fontos gazdasági ügyek intézésére pedig gazdasági tanácsot (consilium oeconomicum) szerveztek, a magyar kamara testületi (kollegiális) ügymenetére emlékeztető ügyintézéssel. Az igazgatás napi feladatait a fejedelem udvari kancelláriája, látta el, amely a Rákóczi-uradalom ügyigazgatásából nőtt ki. Az 1707-es országgyűlés Ónodon a Habsburg-családot megfosztotta trónjától, és függetlenségi nyilatkozatában a magyar „nemzetet" a szabad és független nemzetek sorába emelte. A magyar rendek által vezérlő fejedelemmé választott Rákóczi Ferencet az erdélyi rendek Erdély fejedelmévé is megválasztották. Ily módon tulajdonképpen perszonálunió jött létre Magyarország és Erdély között. Erdély e korabeli államszervezete a magyarországiéhoz volt hasonló. Az uralkodó tanácsadó testülete volt a XVIII. század