4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 2. Az 1526-1848 közötti feudális állam

közigazgatási hatásköre is volt, hitelesítette a defterdár számadásait, felügyeletet gyakorolt a piacok felett, megszabta az árakat, és ellenőrizte az áruk minőségét. A török törvénykezés másik fontos szerve a mufti volt. A mufti mint egyházjogász minden szandzsákban működött. Maga nem vett részt az ítélethozatalban, de ő magyarázta a törvényeket, és a perekben véleményt mondott. A mufti által kiadott írásbeli vélemény (fetvá) alapján döntött a kádi a konkrét ügyekben és hozott ítéletet. Bár az ország három részre szakadása után a megyék vezetősége elmenekült a megszállt területről, a középfokú magyar igazgatás mégsem szűnt meg teljesen. A török által megszállt vagy veszélyeztetett területen kialakult az ún. parasztvármegye, mint a községek jobbágyságának önvédelmi szervezete. A parasztvármegyék nem teljesen előzmény nélküli képződmények: egyes elemeik abba a korba nyúlnak vissza, amikor a jobbágyságba szorított egykori szabadokat még nem zárták ki teljesen a nemesi megyéből; ennek megfelelően a parasztvármegye felélesztett olyan szervezeti elemeket, amelyek a nemesi községekben egészen 1848-ig fennmaradtak. Az egymáshoz közel fekvő községek lakossága közös gyűlésben választott ki négy jelöltet, akik közül egyet a nemesi vármegye alispánja a községekből alakuló önkormányzat (parasztvármegye) hadnagyának kinevezett. Egy-egy nemesi vármegye területén több parasztvármegye is működött. A hadnagyok (kapitányoknak is nevezték őket) minden községben maguk állítottak tizedeseket, akik az igazgatási tennivalókban segédkeztek, s ha kellett, a község népét fegyverbe szólították. A parasztvármegye függésben volt a nemesi vármegyétől, innen kapott utasításokat, s az elfogott gonosztevőket is a vármegye ítélőszéke elé állították. Mivel azonban a török harcok alatt a nemesi vármegye hatósága székhelyéről sok helyütt elmenekült (pl. Pest megye hatósága a Nógrád megyei Fülekre menekült) s onnan aligha gyakorolhatta joghatóságát, a parasztvármegye önkormányzatának terjedelme meglehetősen megnőtt. Külön gyűléseket tartottak, rendszabályokat hoztak, sőt a bűncselekmények elkövetői felett ítélkeztek is. A törökök kiűzése, illetőleg a Rákócziszabadságharc leverése után a megyei nemesség sietett felszámolni a parasztvármegyéket. Központi szervek a XVIII. század elejétől 1848-ig Mint ismeretes, az 1680-as években a török ellen folytatott háborúk sikerrel zárultak: 1686-ban felszabadult Buda, 1699-ben elhagyta az ország területét a török, és az