4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 2. Az 1526-1848 közötti feudális állam

kerületekre (szandzsák) osztotta. A kormányzóságok élén a beglerbég (bégek bégje) állt, aki rendszerint pasai rangot is viselt. A szandzsákok élén bejek vagy bégek álltak. A beglerbégek közül kiemelkedik a magyar hódoltsági területen a budai beglerbég vagy pasa állása, aki rendszerint veziri rangot is kapott, ami azt jelentette, hogy az összes magyarországi kormányzóságok felett felügyeleti joggal rendelkezett. A török uralom a magyarországi vármegyei beosztást a hódoltsági területen megszüntette, a vármegyei hatóságok maguk legtöbbször elmenekültek. Nem nyúlt azonban a török uralom a városok és községek szervezetéhez, és ezeknek önkormányzatát - a török jogszabályok érvényesülésének kellő biztosítása mellett - általában meghagyta. A hódoltsági terület közigazgatásának vezetése a beglerbégek, illetve pasák kezében volt. A beglerbég (pasa) a kormányzóság élén a szultánt képviselte, s ennek megfelelően hatásköre a közigazgatás minden ágára kiterjedt, sőt ő intézte a kormányzóságban a katonai ügyeket, jelentős szerepe volt az igazságszolgáltatásban, a szomszédos országok és tartományok hatóságaival diplomáciai tárgalásokat folytatott, végül fontos szerepe volt vallási ügyekben. Mivel ezeket a feladatokat egymaga nem oldhatta meg, minden kormányzóságban tanácsadó testületet, az ún. diván működött mellette. A török közigazgatásban fontos szerepe volt az adóigazgatást vezető defterdárnak, aki a helyi vonatkozású pénzügyeket irányította, és vezette az adólajstromot (deftert). A török adózás rendkívül sokféle volt. A magyar lakosság fizetett állami adót (szultán adóját és a telek nagyságához igazodó iszpendzsét). Ehhez járult a rendkívüli pénz- vagy terménybeli hadiadó (harács) és szinte legnagyobb terhet jelentő katonai célokat szolgáló várépítési vagy fuvarozási robot. A jobbágyok (városi polgárok is) ezenkívül a török földesúrnak különféle szolgáltatásokat fizettek. Legjobban jártak a szultánnak fenntartott khász városok. A khász városoknak megengedték, hogy adójukat egy összegben fizessék. Ez okozta, hogy a török hódoltsági területeken, főleg az Alföldön a kisebb községek lakói a nagyobb (khász) városokba (Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös stb.) vándoroltak, s megindult az alföldi mezővárosok fejlődése a török uralom alatt. A törvénykezés szervei a kádi és a mufti. Minden török kormányzóság, illetve kerület székhelyén megtaláljuk a török törvénykezést intéző kádi személyét. A kádi hatásköre rendkívül széles. Általában első, de egyes ügyekben mint másodfokú bíróság működött, amellett ügyvédi, hiteleshelyi és gyámügyi feladatokat is ellátott. A kádinak