4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 2. Az 1526-1848 közötti feudális állam

Erdély a török korban Az erdélyi államszervezet mint feudális rendi állam számos olyan vonást mutat fel, amelyek majdnem azonosak a Habsburg-jogar alatt levő anyaországéval. Az állam élén a fejedelem állt, akit az országgyűlés választott, s a megválasztott fejedelmet a szultán ünnepélyes oklevéllel erősítette meg. A fejedelem címe csak a Báthoriak alatt állandósult, s kifejezte a hozzá kapcsolt magyarországi részek (Partium) feletti uralmat is: Erdély fejedelme, a székelyek ispánja, a magyarországi részek ura. A törvényeket a fejedelem és az országgyűlés együttesen alkották. Erdélyben igen gyakran, évenként kétszer is tartottak országgyűlést. Az országgyűlésen a három nemzet: magyar nemesség, székely és szász uralkodó osztályok, valamint a Partium képviselői mellett a fejedelem által személy szerint meghívott főurak (regalisták) vettek részt. Az erdélyi országgyűlés egykamarás volt, s a regalisták és a követek együtt tárgyaltak. Mivel a fejedelem nem volt kötve ahhoz, hogy kit hívjon vagy ne hívjon meg az urak közül egyéni meghívó levéllel, híveinek nagy számban való meghívása által majorizálni tudta az országgyűlést. Az erdélyi közigazgatás élén az önálló fejedelmi korszak idején a fejedelem tanácsa, illetőleg a tanács legfontosabb tagja, a kancellár állott. A tanács tulajdonképpen rendi szerv volt, melyen keresztül a rendek befolyást akartak szerezni a hatalom gyakorlására. Hatásköre megállapítva nem volt, tagjait a három nemzetből egyenlő arányban vették, ezekhez a fejedelem tetszés szerint nevezhetett ki további tagokat. A tanács tárgyait a kancellár adta elő, aki lényegében a közigazgatás vezetője volt. A kancellár a fejedelem bizalmasa, akit ő nevezett ki, s - mint a feudális korban szokásos volt - minden indokolás nélkül bármikor elbocsáthatott. A pénzügyeket a Bethlen Gábor fejedelemsége alatt felállított kincstartóság intézte. A török megszállta területek igazgatása A török Hódoltság a mohácsi vésztől a XVIII. század elejéig területében állandóan változott. Legnagyobb kiterjedését a XVII. század elején érte el. A több mint másfél évszázados uralom az ország egész déli és középső részére kiterjedt, és a török birodalom szokásos beosztási rendszerét e területekre kiterjesztette, a Hódoltságot a török birodalom szokásos területi tagozódásának megfelelően kormányzóságokra {vilajet) és ezen belül