4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 2. Az 1526-1848 közötti feudális állam

bűncselekményekben azonban (gyilkosság, gyújtogatás, rablás) a megye törvényszéke ítélkezett, kivéve, ha a földesúr ún. szabad ispánságot, illetve pallosjogot (ius gladii) kapott a királytól. (A középkor történetének fontos fejezete volt az állam és egyház kapcsolata is, melynek kérdésével az egyházi szervezettel foglalkozó fejezetben szólunk.) (Érszegi Géza) 2. AZ 1526-1848 KÖZÖTTI FEUDÁLIS ÁLLAM Államszervezet a török korban Mint a köztörténetből ismert, 1541-ben Buda török fennhatóság alá került, és a város elvesztése után az ország három részre szakadt: a királyi Magyarországra, Erdélyre és a török Hódoltság területére. így az 1541-1686 közti időszakban a három országrész igazgatási szervezetét külön kell vizsgálnunk. A királyi Magyaroszág államszervezete Az önálló magyar királyság a tárgyalt korszakban csak az északi és nyugati megyékre terjedt ki. A rendek II. Lajos sógorát, Ferdinánd Habsburg főherceget választották meg királyuknak, aki 1556-ban német-római császár lett. A Habsburgok a magyar királyságot a Mohács előtti századokból örökölt szervekkel és keretek között kormányozták. Régi szokásjogon alapult a törvényhozás szervezete, amelyet első ízben 1608-ban a koronázás utáni I. tc. szabályozott. Az országgyűlés kétkamarás volt. A főrendi táblán az összes katolikus főpapok s személy szerint valamennyi főúr, az alsótáblán a megyék, szabad királyi városok, káptalanok 2-2 követe, valamint a kiváltságos apátok, prépostok, s a távollévő mágnások követei foglaltak helyet. A felsőtáblán a nádor, az alsótáblán a személynök elnökölt. - A feudalizmus korában kialakult gyakorlat szerint a király a törvényhozással egyenrangú tényező volt.