4. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és levéltári kezelői tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL I-II. 504 p.

II. Kormányzattörténet - 1. Az 1526 előtti feudális magyar államszervezet

Zsigmond a királyi udvar (curia) bíróságai okleveleinek ellátására felállította az ún. kisebb kancelláriát. Mátyás a fo- és titkos kancellári állást egybeolvasztotta. A napi munkát ellátó jegyzők (nótáriusok) főnöke, a protonotarius (első jegyző) a XV. században már részt vett az udvari bíróságok munkájában. A protonotariusok voltak az ország első hivatásos bírái. (Innen e tisztségviselők magyar neve: ítélömester.) A XIV-XV. században a nádor végleg kivált a királyi udvarból. (Önálló bírói ítélőszékéről alább lesz szó.) Családi birtokain nyugvó, szinte tartományúri hatalma nagy befolyáshoz juttatta a köznemesek körében. (Ismeretes pl., hogy Werbőczynek csaknem az egész országra kiterjedtek a birtokai. Ennek köszönhette, hogy mindenütt voltak pártján álló, mozgósítható familiárisai a köznemesek között.) A XV. század közepéig a király nevezte ki a nádort. Attól kezdve egyre több esetben a rendek választották. Tisztsége ennek folytán jellegzetesen rendi méltósággá vált, a fo feladata pedig az lett hogy őrködjék a rendi kiváltságokon. Hatáskörét első ízben az 1485-ös, ún. nádori cikkek szabályozták. Trónüresedéskor és a király kiskorúsága esetében ő hívta össze az országgyűlést. Királyválasztáskor az első szavazat őt illette meg. A nádor volt a kiskorú király gyámja, aki ebben a minőségében királyi tekintéllyel intézte az ország ügyeit; ő az ország főkapitánya, a békesség legfőbb őre. Viszály esetén ő közvetített a király és az ország között; ő volt az ország legfőbb bírája, a király távollétében helytartója, a kunok főbírája stb. A helyi igazgatás kialakulása A vármegye. Az ország egészén uralkodó király a helyi közigazgatást az ország különböző helyein lévő birtokközpontjai útján intézte. Egy-egy birtokközpont élére feltétlen hívei közül, ispánt állított, aki részint a helyi közigazgatás, részint a vidéki királyi birtok gazdasági irányításit végezte. Alája tartozott mind a vár katonasága, mind a mezőgazdasági és kézműves munkát végző várnép. Ez utóbbiak a vár körül elszórt településeken éltek. A várnép felső rétegét alkottak a katonáskodó és a szervezet belső tisztségeit ellátó várjobbágyok. A várban az udvarispán, a várhoz tartozók bírája, a hadnagy, a katonai parancsnok és a várnagy, a vár gondnoka parancsoltak. A birtokokon elszórtan élő várnépek 10 családonként egy tizedes, 100 családonként egy százados