3. Iratkezelő és irattáros ismeretek. Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL 256 p., ill., tábl.

I. Igazgatási ismeretek - 4. Ügyvitelszervezési ismeretek

fénysugár), közvetett fény (a megvilágított falakról vagy mennyezetről visszaverődő fény) vagy szórt fény (áttetsző burából érkező fény). A közvetlen megvilágítás kemény, kontrasztos célvilágítást, a közvetett lágy, káprázatmentes, míg a szórt tónustalan, tompított fényt ad. A munkahelyeken legcélszerűbb az energiatakarékos kombinált fényforrások használata, a kevert fény előállítása, azaz a melegebb és hidegebb fényt adó fényforrások alkalmazása. Segítségükkel a természetes fény összetétele megközelíthető. A munkahelyi közérzetet erősen befolyásoló tényező a zajszint. Kedvező munkahelyi akusztikai viszonyok teremthetők meg, ha csendesen üzemelő és hangszigetelt gépeket, hangelnyelő falakat stb. alkalmazunk. A munkavégzés szempontjából a teljes csend az optimális állapot. A halk beszéd (30 dB) is zavarólag hat, de az 50 dB hangerősség már munkát akadályozó zajnak minősül, míg a 90 dB feletti hallássérülést okoz. A kellemes munkahelyi légkör kialakításának nélkülözhetetlen előfeltétele a munkahelyi viselkedés-kultúra általános illemszabályainak: a kölcsönös tiszteletnek, az udvariasságnak, az alkalmazkodó készségnek, a kellő szakismeretnek és hivatástudatnak, a humánus és emberre figyelő ügyintézésnek szem előtt tartása. Az ügyvitelgépesítés eszközei, korszerűsítési törekvések Az ügyintézés hatékonyságának növelésére, az ügyviteli munka felgyorsítására különféle eszközök szolgáltak és szolgálnak, különösképpen az írásbeli ügyintézésben, ezeket a következőkben tekintjük át, összefüggésben azzal a körülménnyel, hogy a megfelelő irodai munkaeszközökkel ellátott munkahelyek növelik a munka hatékonyságát, kedvezően hatnak a munkakultúra fejlődésére. Az írógépek Az írásbeli ügyintézés természetes velejárója az ügyiratkészítés. E célra a különféle történeti korokban többféle írószert (toll, ceruza, golyóstoll stb.) és sokféle íróanyagot (különféle tintákat, grafitot stb.) használtak. A 19. századtól vált általánossá a gépírás és eszköze: a karbonszalagos írógép. Általa az írás művelete nemcsak gyorsabb, hanem maga az íráskép is könnyebben olvasható lett. Segítségével - egyidejűleg - több azonos tartalmú