3. Iratkezelő és irattáros ismeretek. Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL 256 p., ill., tábl.

I. Igazgatási ismeretek - 2. Államigazgatási ismeretek

szövetkezeteket mint újtipusú szocialista személyegyesüléseket fogták fel, élesen elválasztva azokat a vállalkozásoktól. Működésüket meghatározott tevékenységi-termelési körre korlátozták, s a tőkefelhalmozás lehetőségét itt is igyekeztek kiküszöbölni. A gazdasági társaságokról szóló - többször módosított - 1988. évi VI. törvény a vállalkozás szabadságának visszaállításával, a tőkeáramlás korszerű jogi kereteinek megteremtésével alapvetően megváltoztatta a vállalatok működési feltételeit. A törvény részletesen szabályozza a gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és szerveik működését, a társaságok tagjainak jogait, kötelezettségeit és felelősségét, valamint a társaságok megszűnését. Magát a gazdasági társaságot a gazdasági élet olyan szereplőjeként határozza meg, amely üzletszerű gazdálkodó tevékenység folytatására, illetve ennek elősegítésére jön létre, saját cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. A törvény értelmében gazdasági társaság alapításához gazdasági szerződés (részvénytársaságnál alapszabály) szükséges, amelyet ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Ebben meg kell határozni: - a társaság cégnevét és székhelyét, - a tagokat nevük (cégük) és lakcímük (székhelyük) feltüntetésével, - a társaság tevékenységi körét, - a társasági vagyon mértékét, rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, - továbbá mindazt, amit a törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír. A társaság alapítását 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak, s a bejelentéshez csatolni kell a cégnyilvántartásról szóló jogszabályokban meghatározott dokumentumokat. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. A társaságon belül keletkezett vitákban, illetve a társaságok egymás közötti konfliktusaiban is a bíróság dönt. Fontos eleme tehát a törvénynek, hogy a korábbi államigazgatáshatósági felügyeletet megszüntetve, a törvényességi felügyelet ellátását a cégnyilvántartást vezető bíróságra bízza. Ennek keretében a cégbíróság ellenőrzi, hogy a társasági szerződés (alapszabály), valamint a gazdasági társaság szervezetére és működésére vonatkozó más okiratok megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a társaság szerveinek a határozatai nem sértik-e a társaságok szervezetére és működésére irányuló jogszabályokat,