3. Iratkezelő és irattáros ismeretek. Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamok résztvevői és oktatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1998. MOL 256 p., ill., tábl.

I. Igazgatási ismeretek - 2. Államigazgatási ismeretek

a társasági szerződést és a társaság más okirataiban foglaltakat. Az üzleti élet biztonságát és a hitelezők érdekeinek védelmét szolgálja, hogy a cégbírósághoz bejelentett tények és adatok nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetők. (A cégbíróság működését és a cégek regisztrálásának szabályait legutóbb az 1991. évi LXV. tv. szabályozta.) Az általános törvényességi felügyelet keretébe nem tartozó, speciális szakismereteket igénylő egyéb ügyek (adó, építésrendészet, környezetvédelem, munkavédelem, tűzvédelem stb.) ellenőrzése és felügyelete természetesen továbbra is az államigazgatási szervek (egyes esetekben a bíróság) feladata. A gazdasági társaság megszűnik, ha: a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt; elhatározza jogutód nélküli megszűnését; más társasággal egyesül, abba beolvad, szétválik, vagy más társasági formába átalakul; a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; a bíróság felszámolási (csőd) eljárás során megszünteti. Ez utóbbi eljárást - a keletkezett iratokkal kapcsolatos teendőkre is kitérve - az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény szabályozza. A gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg. A törvény a néhány fos személyegyesülések jelentős vagyoni kötöttséggel és kockázatvállalással járó társulási formáitól az általában anonim, rendkívül mobil, s viszonylag csekély személyi kockázatvállalással járó tőkeegyesítési formákig a vállalkozások (társulások) alábbi főbb típusait határozza meg: Közkereseti társaság. Két vagy több tag egyesülése közös gazdasági tevékenység folytatására társasági szerződés útján. A szerződésben korlátlan és egyetemleges felelősségüket rögzítik, továbbá azt, hogy a vállalkozáshoz szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják, s annak tevékenységében személyesen is közreműködnek. A tagot személyes közreműködéséért díjazás illeti meg. A nyereséget, illetve veszteséget pedig a vagyoni hozzájárulás arányában kell a tagok között felosztani. A közkereseti társaság belső jogviszonya, üzletvezetése és képviselete külső felekkel szemben méreteinek megfelelően - differenciálatlan. Üzletvezetésre és képviseletre általában valamennyi tag jogosult. Akit vagy akiket a tagok ezzel a feladattal megbíznak, kötelesek intézkedéseikről a többi tagot rendszeresen tájékoztatni. A társaság ügyeiben a tagok általában szótöbbséggel határoznak. Nyilvánvaló, hogy az üzletmenettel kapcsolatos tényeket, valamint a társaság egészét érintő határozatokat írásban kell rögzíteni. A társaság