2. Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai. Bp. 1996. MOL 91 p.

II. Irattani szócikkek - B/ Az ipartestületek (ipartársulatok) irattípusai

Ügyviteli szabályzat Az ipartestületi intézmény működésével kapcsolatos ügyek intézésének gyakorlati kérdéseit meghatározó rendelkezések összessége. Az ~ot az ipartestület elöljárósága hagyta jóvá. A ~ fejezetei a következők voltak: 1. A közgyűlés ügyrendje, 2. A választmány ügyrendje, 3. A felügyelő bizottság ügyrendje, 4. Az ipartestületi iroda ügyvitele. 2. Jegyzőkönyvek, jelentések Az alábbiakban az ipartestületek és szerveik működése során keletkezett jegyzőkönyveket és jelentéseket mutatjuk be. Az ismétlések elkerülése végett előzetesen megadjuk a két iratfajta irattani meghatározását. Jegyzőkönyv: gyűlésen, tárgyaláson stb. elhangzottaknak (vázlatos) írásbeli rögzítése, illetve hivatalos cselekmény körülményeit írásban rögzítő okirat. Jelentés: valamilyen szerv vagy személy működése során keletkezett, az ügyben érintettek alá- és fölérendeltségi viszonyára utaló írásos beszámoló. Békéltető bizottsági ülés jegyzőkönyve Az ipartestületek kebelén belül felállított békéltető bizottságok (-> Békéltető bizottságok választó közgyűlésének jegyzőkönyve) előtt tárgyalt vitás ügyekről vezetett írásos feljegyzés. Az eljárások lefolytatására a panaszos fél bejelentése után került sor. A ~ a következőket tartalmazta: az ipartestület neve, címe, ipartestületi iktatószám, az ülés ideje, (év, hónap, nap, óra) a jelenlévő személyek megnevezése, a panasz leírása, a bizottság állásfoglalása, indoklás, dátum, aláírások (bizottsági tagok, bizottsági jegyző, vitás felek). Békéltető bizottság választó közgyűlésének jegyzőkönyve Az ipartestületek keretein belül működő békéltető bizottságok választó közgyűléséről készült írásos feljegyzés. Békéltető bizottságok szervezését már az 1884. évi ipartörvény elrendelte, a későbbi törvények (1922. évi XII. tc. és az 1932. évi VEI. tc. 27. §-a) pedig e rendelkezést mindig megerősítették. A jogszabályok alapján felállított békéltető bizottságok tagjait egy évre választották, így a választást minden évben meg kellett tartani. A bizottság tagjai felerészben a ipartestületi elöljáróság tagjai közül kerültek ki, további tagjait pedig a testülethez tartozó iparosok segédei maguk közül választották. A választásra a testülethez tartozó iparosok segédeit az iparhatósági biztos hívta össze írásos meghívó útján, vagy a meghívó ívek körözésével. A választó közgyűlésről —et vezettek, melybe a következő feljegyzések kerültek be: a választás időpontja, a megjelentek névsora, az iparhatósági biztos neve, a megválasztott tisztségviselők neve, szavazataik száma.