2. Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai. Bp. 1996. MOL 91 p.

II. Irattani szócikkek - B/ Az ipartestületek (ipartársulatok) irattípusai

Jegyzőkönyv az elöljárósági ülésekről Az ipartestület vezető testületének, az elöljáróságnak rendes és rendkívüli üléseiről készült írásos feljegyzés. Az ipartestületek alapszabálya előírja, hogy az ipartestületi közgyűlés által választott elöljáróság, amely testület az alapszabályban meghatározott irányító feladatokat látott el, havonta rendes, szükség esetén pedig rendkívüli ülést tartson, és az ülésen elhangzottakról írásos ~ készüljön, amelybe az elöljáróság minden határozatát be kellett vezetni. A —et az elnök (alelnök) és a jegyző vagy annak helyettese írta alá és két elöljárósági tag hitelesítette. Jegyzőkönyv az elsőfokú iparhatóság előtt folyó szóbeli eljárásról Az elsőfokú iparhatóság előtt folyó munkaügyi vitás eljárásról készült írásos feljegyzés. Törvény írta elő azokat az eseteket, amikor az ipartestületi békéltető bizottság, mint elsőfokú iparhatóság járhatott el. Az 1932. évi Vm. tc. végrehajtásáról elfogadott 163.400/1932. K.M. sz. rendelet 54. §-a előírja, hogy az iparhatóságok előtt folyó szóbeli eljárás lefolytatásáról minden esetben —et kellett vezetni. A tárgyalás megkezdése előtt az iparhatóság megállapította a vitás ügyben való illetékességét, vagyis azt kellett megvizsgálnia, hogy a szóban forgó tárgy az ipartörvény értelmében elintézést nyerhet e az adott iparigazgatási szinten. A tárgyalás előtt azt is meg kellett állapítani, hogy az eljárásban részt vevő peres felek az iparhatóság illetékessége alá tartoznak-e? Ebből a szempontból illetékesnek minősült az az iparhatóság, amelynek területén a bepanaszolt iparos, segéd vagy tanonc műhelye volt. Iparügyi kihágásokban mindig az az elsőfokú iparhatóság volt illetékes, amelynek területén a kihágást elkövették. A —be a tárgyalásnál kiderített adatok rövid összefoglalása került. A tárgyalás folyamán hozott határozatokat indokaikkal együtt szó szerint kellett felvenni. A —be a felek vagy képviselőik, valamint a tanúk sajátkezűleg semmit sem jegyezhettek be, erre egyedül a szakértők voltak jogosultak. A ~ vezetésére a tárgyaló hatóság saját hivatalából rendelt ki alkalmas személyt. A tárgyalás befejeztével minden addig beérkezett, az ügyre vonatkozó iratot a ~ végén jegyzékbe kellett venni és a —höz csatolni. A —et a tárgyaló hatóság képviselője és a jegyzőkönyvvezető írták alá. Az ipartestület elöljáróságának éves jelentése Az ipartestület önkormányzati szervének beszámolója az egész évben végzett tevékenységről. A —ét írásban készítették el és az ipartestület elnöke terjesztette a rendes évi közgyűlésen a tagok elé. A —ek általában évente azonos fejezeteken belül tárgyalták az ipartestületek működését. Ezek a fejezetek a következők voltak: Az ipartestület általános helyzete az előző évben, Az ipari közigazgatás, szabályrendeletek és az ipartörvények módosításának ismertetése, Az ipartestület belső ügyei: vagyoni állapot, működésre vonatkozó statisztikai adatok, ügyviteli szabályok, a közgyűlés elé tartozó választások, Az ipartestület életében esedékes jubileumok, A segélyalap működése (a segélyezettek és adományokkal támogatottak megnevezése), Ismeretterjesztő és továbbképző előadások és tanfolyamok szervezése. A —t az éves