15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

3. A térképírás fejlődése, különös tekintettel az egyházi levéltárak gyűjteményeire

őriz a Pannonhalmi Bencés Főapátsági és a Győri Káptalani Levéltár is, szerényebb viszont ilyen szempontból az Egri Érsekség és Főkáptalan gyűjteménye. Az egyházi levéltárakba az úrbéri térképek azon példányai kerültek,' melyeket a perek befejezése után a törvényszék az uradalomnak megküldött. A másik példányt a periratokkal együtt a megyei levéltárak vették át, de itt is találkozunk nagy hiányokkal.

5 Általában az egyházi gyűjtemények gazdagabbak, mivel azok az 1848 előtt keletkezett térképeket, előzetes felméréseket, a megmaradt uradalmi területekről készült rajzokat is magukban foglalják. Nagy úrbéres anyag van például a Baranya Megyei Levéltárban, azonban ez csak az 1850-es, 1860-as évekre vonatkozik. 3.5. A kataszteri ideiglen és állandó kataszter munkálatai A polgári forradalom egyik fontos vívmánya volt a közteherviselés bevezetése, az eddig adómentes területek többivel egyenlő adóztatása volt. Ehhez azonban végre kellett hajtani azt a munkát, amivel már II. József is kísérletezett: az ország kataszteri felmérését. .A földadó-kataszter rendszeresítéséről az 1849. október 20-iki pátens intézkedett, mely elrendelte, hogy 1. fel kell mérni pontosan az országot, minden birtokrészt, ezen belül minden művelési ágat /szántó, rét, legelő stb./, majd minőségük alapján osztályba kell sorolni a földeket; 2. az egész országot becslőjárásokra osztva meg kell állapítani, mennyi az egyes művelési ágak tiszta hozama minőségi osztályok szerint; 3. ennek alapján ki kell vetni az adót az egyes birtokokra, mely 5 8/ a tiszta jövedelem 25 %-át tegye ki.