15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

3. A térképírás fejlődése, különös tekintettel az egyházi levéltárak gyűjteményeire

fejezett be. Kiadványukkal iskolát teremtettek a későbbi évtizedek különféle képesítésű, de igen jó színvonalon dolgozó megyei mérnököknek is. Az atlasz főbb munkatársai a következők voltak: - Ballá Antal /Pest m./, Quits Antal /Bács m./, Hegedűs János /Sopron m./, Kenedics József /Vas m./, Tomasich János /Zala m./, Chiapó Benjamin/Fejér m./, Schnehmann József /Tolna m./, Litzner János /Heves m./, Vertics József /Csongrád m./, Mezeő Cyrill /Szatmár m./, Sexty András /Szabolcs m./, Gaszner Lőrinc /Bihar m./, Király György /Győr m./ stb.

16

^ Érdemes még megemlíteni az atlaszon kívüliek közül a Mosón megyei Laáb Gáspárt, a veszprémi Kovács Ferencet, Bács megyéből Kovács Károlyt és Bauer Antalt, Bars megyéből Kövesdy Pált stb. 3.3. Úrbérrendezés, kataszteri, katonai felmérések a polgári forradalomig A 18. század második felétől a mezőgazdasági termelés fellendült, az újra benépesülő falvakban elegendő munkaerő állt ren delkezésre a földek megműveléséhez, és a lakosság számának emelkedésével, a differenciáltabb igények megjelenésével nőtt a belső piac is. A lehetőségeket kihasználó földesurak mindent megtet tek birtokaik gyarapítása és korszerűsítése érdekében. Ennek következménye az adott körülmények között az lett, hogy mind több szolgáltatást, főként robotot követeltek jobbágyaiktól, és félő volt, hogy az allodiumokat a jobbágyföldek rovására növelik. A felvilágosult abszolutizmus képviselői - hivatkozva az országlakók jólétére és nem utolsó sorban az adóalap biztosítására ezért fontosnak tartották, hogy az uralkodó központi rendelkezésekkel jobbágyok és földesurak viszonyába beavatkozzék, és a szolgáltatásokat szabályozza.