15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

3. A térképírás fejlődése, különös tekintettel az egyházi levéltárak gyűjteményeire

nántúli egyházi birtokon találkozunk. Mikoviny hatása érezhető - a később még említendő - Karpe Mihály Bács megyei, Szalóky Nepomuk Nyitra megyei, Eperjessy Ferenc Pozsony megyei munkáin is. E körbe tartozott a 18.század második felében Tomka-Szászky János, evangélikus lelkész és térképész is, aki az első történeti térképet készítette. A Mikoviny-tanitványok dokumentumai rendkívül finom, művészi kidolgozással készültek, ábrázolják a városokat, falvakat, várakat, kastélyokat, savanyúvizeket, postaállomásokat, hágókat. A 18. század elején a hazai kartográfiában nagy szerepet kaptak a katonai mérnökök. Az ország déli részén továbbra is lehetett tartani a török támadástól, melynek kivédésére - mint a köztörténetből ismert - katonai határőrvidéket szerveztek. Emellett - szintén stratégiai célból - különös gondot fordítottak a déli területek műszaki munkálataira, térképezésére. 1751-ig a Temesi Bánság katonai közigazgatás alatt állt, és 1723-1725 között a terület térképezését hadmérnökök végezték el. 208 térképlap készült, 1:28 8 00 méretarányban. A terület parancsnoka, Mercy tábor nok a munkának gazdasági jelentőséget is tulajdonított. Kezdeményezésére indult meg a Temes és Béga szabályozása, melynek irányi tását Maximilián Fremaut belga hadmérnök vette kézbe. A katonai mérnökök egyes világi vagy egyházi birtokosok kérésére kisebb-nagyobb területek térképezésénél, a határviták eldöntésénél is közreműködtek.^ A részlettérképek mellett munkájuk eredményeként országtérkép is készült, Müller Ignác mérnökkari ezredes alkotása, mely 1769-ben nyomtatásban is megjelent. Az egyházi és egyéb birtokokon az 1770-es évekig elsősorban határmegosztási és birtoktérképek készültek. A növekvő lélekszámú községekben az újjátelepítés után lassan elfogyott a szabad terület , szükség volt a határok pontos rögzítésére, és ebben az illető birtokosok is érdekeltek voltak. Mint a bevezetőben említettük, elsősorban ott folytak határviták, ahol a település megyék találkozásánál épült. E vitáknak sokesetben a bíróság vetett véget, de ha csak birtokosok viszálykodásáról volt szó, végződhet-