15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

3. A térképírás fejlődése, különös tekintettel az egyházi levéltárak gyűjteményeire

3. A térképírás fejlődése, különös tekintettel az egyházi levéltárak gyűjteményeire. 3.1. A kezdetektől a 18. század végéig A magyarországi kartográfia történetéről könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre. Sokan foglalkoztak tartalmi kérdésekkel, mások a térképkészítés egyes részeinek, a mérésnek, tájolásnak, helymeghatározásnak technikájával, elsősorban a nyomtatásban is megjelent térképek szempontjából. Bár a különféle módon sokszorosított térképek elkészítése alapvetően más módszereket kívánt, nem lebecsülendők ezek a kéziratos térképek szempontjából sem. Egy-egy kiadvány körül sokszor iskolák alakultak ki, és mint már említettük, a könnyen hozzáférhető, sokszorosított térképlapokat gyakran használták alaptérképként az uradalmakban és a törvényhatóságoknál dolgozó mérnökök is. A magyar térképtörténet "kézikönyvét" 1952-ben Fodor Ferenc 1/ állította össze, három kötetben. Az egyes részterületeket illetően Bendefy László, Dávid Zoltán, Ballá György, Hrenkó Pál tanulmányait érdemes elsősorban megemlíteni egyes szerzők, térképtipu2/ sok, technikai kérdések vonatkozásában. A tervek, térképek és más műszaki dokumentációk fontos részei a magyar közgyűjteményeknek. A fejlődés folyamán az első rajzos anyagok a tervek voltak. A nagyobb építkezéseket már a középkorban sem lehetett elképzelni pontos mérések, számítások nélkül. Ezek a dokumentumok azonban nem maradtak gyakorlatilag az ut ók-orra, így az építészet korai története csak régészeti feltárások alapján kisérhető nyomon. Sokkal jobb a helyzet a térképészet esetében, ahol a nyomdatechnika alkalmazása miatt a fejlődés a 16. századig visszavezethető. Bár a korai korszakból nem maradtak dokumentumok a gyűjteményekben, a leírásokból tudjuk, hogy a különböző tudományok összefonódása miatt a térkép készítés nem volt idegen az egyházak tevékenységétől. A 16-17. században a szerzetesek, főúri vagy más előkelő udvarokban élő papok szerkesztettek térképeket is. A hazai kartográfia első ismert dokumentumát, az