15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.
3. A térképírás fejlődése, különös tekintettel az egyházi levéltárak gyűjteményeire
ország legkorábbi térképét Lasarus Rosettus /"Lázár diák"/ kanonok, Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára rajzolta, és a róla készült metszet nyomtatásban többször is megjelent. Bár a térkép nem katonai célzattal készült, fontos szerepet játszott a török háborúk idején. E rajzot vette alapul 1556-ban Lazius Farkas, császári történész és kartográfus, majd 1571-ben Zsámboky /Sambucus/ János újabb Magyarország térképet készített. A 17. századtól már több, kisebb-nagyobb területet ábrázoló dokumentum maradt fenn a gyűjteményekben. Ezek közül kiemelkedik - 1689-ből - Hevenesi Gábor jezsuita szerzetes térképgyűjteménye, a Paryus_Atlas Hui_n_g_aT_i_a_e, amely a Budapesti Egyetemi Könyvtár egyik legértékesebb darabja. A Rákóczi szabadságharc idején és az azt követő években Magyarországon a kartográfiában Müller János és Marsigli Ferdinánd emelkedett ki. Nem voltak magyar származásúak, nem rendelkeztek helyismerettel, ezért a távolságokat méréssel állapították meg, és már végeztek háromszögelést is. Marsigli a török elleni félsza badító háború idején került Magyarországra, és 1708-ban a Duna első pontos térképét készítette el. A további fejlődésben Mikoviny Sámuel szerepe volt meghatározó, aki munkái során nagy jelentőséget tulajdonított - a háromszögelés mellett - a csillagászati helymeghatározásnak. Egy felvidéki faluban, Ábelfalván született, tanulmányait részben Pozsony ban, részben a jénai egyetemen végezte. Éveken keresztül az udvar "matematicus"-a volt, és katonai térképezéssel, bányák feltárásával, kamarai birtokok lecsapolásával foglalkozott, majd tevékenykedett az Eszterházyak szolgálatában is. Később Pozsonyban telepedett le, ahonnan barátja, Bél Mátyás országleírásához térképező munkára indult. Szinte az ország valamennyi megyéjének tér képét elkészítette. Térképészeti ismereteit Összefoglalta az utókor szamára fontos elméleti munkájában. Ebben kiemelte, hogy a térképeket asztronómiai, geometriai, mágneses és vízrajzi keretbe kell helyezni, melyek közül a vízrajzinak tulajdonított jelentőséget. Mikoviny megyetérképeinek egy része nyomtatásban is meg-