15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

2. Az ábrázolt területek

Különösen vonatkozik ez az aprófalvas megyékben elhelyezkedő káptalani birtokokra, ahol igen kevés volt a 100 holdnál nagyobb birtoktest . Leginkább az Esztergomi Érsekség, a Főkáptalan, a Csanádi Püspökség' és Káptalan uradalmai kerültek az országhatáron túlra, de kb.20 ezer holdat vesztett a kalocsai érsek, és birtokai jelentős részét adta le a szombathelyi püspök is. A legnagyobb egyházi javadalmas az Egri Főkáptalan volt, melyet követett a Kalocsai Érsekség, a Veszprémi Püspökség és Káptalan, az Egri Érsekség, és csak ezután következett az Esztergomi Érsekség. A területek módosulása befolyásolta a földhaszbálati struktúrát is. A 100 holdnál nagyobb birtokoknál országosan a szántók az összterület 46,53 %-át tették ki. Bár a felsoroltak közül csak a kis terjedelmű Csanádi Püspökség, Váci és Győri Káptalan birtokai haladták meg az országos átlagot, a legtöbb esetben a szántók területének növekedésével találkozunk az előző időszakhoz képest. Ez alól egyetlen kivételt csupán a megcsonkított esztergomi érseki birtokok jelentettek, ahol viszont csökkent a szántók aránya. A helyzet azért volt különösen nehéz az emiitett uradalomban, mivel annak értékesebb, Garam és Vág menti részei Csehszlovákiához kerültek. A Magyarországon maradt Komárom, Esztergom, Nógrád megyék rossz minőségű, köves területei nem is voltak alkalmasak a szántóföldi művelésre . Mint említettük, 1925-ben a 100 holdon felüli birtokoknak csaknem felén szántóföldek voltak. Az összképet illetően a következő arányokkal találkozunk: 11. sz. táblázat művelési ág művelési ág % - szántó 46,53 0,40 6,17 0,55 legelő erdő 17,52 20,94 0,42 7,47 - kert - rét nádas - szőlő nem termő 16/