15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

2. Az ábrázolt területek

Összehasonlítva az 1895-ös statisztikával /vö. 5. sz. táblázat/ látható, hogy országosan a szántók, legelők növekedtek a rétek és erdők rovására. A katolikus birtokok művelési ágait tekintve éppen ellenkező tendenciákkal találkozunk. Az esztergomi uradalmak elcsatolása olyan mértékben megváltoztatta ugyanis az arányokat, hogy ez az összképet is jelentősen befolyásolja. A 100 holdon felüli katolikus uradalmak földhasználatáról a következő adatsort állíthatjuk össze: 12. sz. táblázat művelési ág % eltérés az országos átlagtól /%/ szántó 36,66 9,87 kert 0,26 0,14 rét 7,08 + 0,91 szőlő 0,19 0,36 legelő 14,58 2,94 erdő 32,57 + 11,63 nádas 0,58 + 0,16 nem termő 8,08 . + 0,61 100 % ... 17/ 1895-höz képest nem történt sok változás a földhasználatban, azonban az országos átlaghoz viszonyítva a korábbinál is jobban csökkent a szántók és legelők, jelentősen nőtt az erdők, kismértékben a rétek részesedése. Az arányok a következő évtizedben 18/ szinte alig módosultak. A két világháború között az egyházi birtokok egy részét érintette a Nagyatádi-féle földreform végrehajtása, majd 1938 után a felvidéki és délvidéki országrészek visszacsatolása is. E kér-