15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

5. A gyűjtemények ismertetése

Kassai, a Tisza környékiek a Szatmári püspökség tulajdonába kerültek, azonban a megmaradt részeken is lehetőség volt szántóföldi művelésre, szőlőtermelésre és erdőgazdálkodásra egyaránt. A Mária Terézia által előírt úrbérrendezés, mint Heves megye más községeiben, 1770-1771-ben itt is megtörtént, a polgári forradalom után az úrbéri perek pedig 1858-1863 között fejeződtek be. Az elkülönítést követően összesen 42 397 kh 871 négyszögöl maradt érseki birtok, ami éppen fele a kalocsai, 2/5 része az esztergomi területnek. A művelési ágak megoszlása 1885-ben a következő képet mutatta: 19. sz. táblázat művelési ág terjedelem: kh, négyszögöl % szántó 7 147 992 16,85 kert 116 883 0,25 rét 2 212 9 22 5,19 szőlő 11 809 0,03 legelő 3 282 1186 7,78 erdő 28 915 1012 68,22 művelés alá nem eső 'terület 710 1467 . 1,68 Összesen 42 397 871 100 % Az adatsorból látszik, hogy e birtokon volt a művelési ágakban az országos átlaghoz képest a legnagyobb aránytalanság, hiszen az erdők a területnek csaknem 2/3 részét foglalták elÁz érsekség Trianon után nem vesztett birtokaiból. 1935-ben a "10.0 hold fe letti területek 38 078 kh-t tettek ki, melyből 75,36 % volt az er dőborítás.

44/ Az Egri Érsekség térképgyűjteménye 258 egységet foglal maga ban. Ebből 169 tétel a gazdasági levéltárhoz tartozik, & többi pe